Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 52. CONSCRIPTIO CZIRÁKYANA <Az 1819-1820. évi úrbéri összeírás) (18. század-) 1819-1820 150 kötet, 1 csomó 1—148. összeírások 149. Normalia 150. Az összeírás mutatója 151. Elenchus actorum urbarialium 148 kötet 1 csomó 1 kötet 1 kötet Ez az állag az 1819-cel kezdődő, félbeszakadt úrbéri rendezés első szakaszának, az úrbéri összeírásnak a terméke. [A rendezési kísérlet történetére l. a szerző „Der Versuch zur Urbarialreglementierung von 1819—1822 in Siebenbürgen" c. tanulmányát. (Revue Roumaine d'Histoire 1969. 3. sz. 705—722. o.)] Az összeírás corpusa (amely, egyes helységek füzeteinek hiányától eltekintve, teljesnek mondható) kevés vonatkozásban mutat eltérést az 1785—1786-itól. Az összeírás helységenként történt, s így is foglalták külön füzetekbe. Az egyes füzetek első felét a kilenc kérdőpontra adott válaszok tették; a kérdések csak annyiban tértek el az ott ismertetettektől, hogy az utolsó részben az erdőlésre vonatkozott (a szolgáló emberek kereskedésre is hordhatnak-e fát az erdőről; élhetik-e az uraságnak a helység határán kívül fekvő erdejét), részben pedig a telkek szabad adásvételére. A fassiók után következett a falu évi szolgálatainak összegező kimutatása. Az összeírás második főrésze a jobbágyhelyek összeírása volt (ez az 1785—1786-i conscriptióéval pontosan azonos módon készült). Amellett — ahol szükség volt rá — további táblázatok is készültek (ugyanúgy nyomtatott űrlapokon, mint a jobbágyhelyek összeírása) a census fejében bírt földekről, az irtványokról és a szőlőkről. Az első rovatai: a censualisták neve, annak a helységnek megjelölése, ahol a föld fekszik, s annak jelzése, hogy helybeli vagy extraneus-e a birtokos; ezeket a censusos földek feljegyzése követte, majd az értük teljesített pénz-, munka- és terményszolgáltatások, végül a birtoklás igazolása. A második tagolódása: a név rovata, majd a szántóké és réteké. A harmadik tabellába a szőlősgazda nevét, a szőlő területét és az utána járó szolgálatot vezették be. Az összeírás végére kerültek azután a fassio-részben hivatkozott kiváltságlevelek, szerződések, záloglevelek, urbáriumok másolatai, a vitás ügyekben tartott vizsgálatok iratai stb. és a helységek beneficiumainak és maleficiumainak kivonata. Az összeírásokhoz egy szabályrendelet-gyűjtemény is csatlakozik, részben a rendezés kapcsán kiadott intézkedésekből, részben korábbi úrbéri regulatiók nyomtatványaiból. A rendezés végrehajtását irányító királyi biztosok egyike, Majláth György, a körzetéhez tartozó helységek összeírásának másodpéldányait a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárában helyezte el. Ezek ma a conscriptio most ismertetett példánya hézagainak pótlására szolgálhatnak. Az egyes helységek összeírási anyaga füzeteket képez. Ezeket kötetekbe osztották (a törvényhatóságok nagyságához képest egy—tizenegynéhányba). Segédeszközül elsősorban a mutató szolgál a kötetekhez. Ez törvényhatóságonként tagolódik, azokon belül betűsoros. Közli, hogy az összeírás füzete az illető törvényhatóság anyagának hányadik kötetében található. Az említett elenchus a törvényhatóságok által felküldött összeírási iratok jegyzéke. Az egyes törvényhatóságoknál járásonként sorolja fel a helységeket, feltüntetve az általuk beküldött darabok