Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

írtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, tartozásaikat, adójuk összegét. 1727-ből Hunyad megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Feltünteti az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmüket, tartozásaikat. 1733- ból Alsó-Fehér, Küküllő, Kolozs, Hunyad megye, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Vízakna, Abrudbánya, Marosvásárhely, Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírásai maradtak fenn. Az összeírások közül külön tárgyalandók Alsó-Fehér és Küküllő megyék összeírásai. Hunyad megye összeírásainak egyike helységenként Összesített adatokat és minden egyes helységnél leíró részt ad meg. A többi összeírások az Összeírtak személyeit helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolják fel. Kolozs megyéé csak az állatállományt és az adó mennyiségét közli. Hunyad megye összeírásainak egyike a profugusokra nézve tartalmaz adatokat; a megye hosdáti járásának, valamint a községenkénti összegezéseket tartalmazó összeírása az összeírtak által használt földterület menynyiségét (az utóbbi a föld jogi minőségét is), állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat adja meg. A városok összeírásai személyenként haladnak. Kolozsvár egyik összeírása csak az adó mennyiségét tartalmazza. Másik összeírása megadja az összeírt foglalkozását, házainak számát, mezőgazdasági termékeit, állatállományát, a tartozásokra vonatkozó adatokat, az adó összegét, végül a beszállásolásra vonatkozó adatokat. Gyulafehérvár összeírása megadja az összeírt személy belső telke nagyságát, az általa használt földterület nagyságát, állatállományát, foglalkozását (ezen belül azt is, hogy tisztán mezőgazdasággal vagy iparral foglalkozik-e), az adó mennyiségét, tartozásokat. Vízakna összeírása a foglalkozás mellett megadja a quantum militarét, a fiscus taxáját, az összeírtak állatállományát, mezőgazdaságát, tartozásaikat, adóhátralékukat. Abrudbánya összeírása a ház(ak), zúzómalmok számát, az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, évi adójukat közli. Marosvásárhely összeírása személyenként halad; megadja az összeírtak jogi helyzetét, foglalkozását, kereskedelmi tevékenységükre vonatkozó adatokat, telkeik számát, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományát, a szőlőművelésre vonatkozó adatokat, adójukat. Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírása személyenként haladva megadja az összeírtak foglalkozását, az általuk használt földterület nagyságát, mezőgazdasági termékeiket, tartozásaikat és adójukat, ezenkívül Vajdahunyadnál az összeírtak taxáját, Kezdi vásárhelynél a combusti és a desertae számát, Csíkszeredánál a conditiót. Hátszegnél a tartozásokra vonatkozó adatokat nem közöl. AlsóFehér és Küküllő megye említett összeírásai a görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkoznak. Helységenként megadják ezek nevét, fiaik nevét és korát, ház(aik), telkeik számát, állatállományukat, híveik számát és a lelkészek conditióját. 1734- ből Kraszna megye összeírása maradt fenn. Helységenként, azon belül •— csoportosítás nélkül — személyenként sorolja fel az adózókat. Megadja az összeírtak testvéreinek és fiainak számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, mezőgazdasági, valamint az iparra vonatkozó összeírásokat, a tartozásokat. 14 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 209