Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

ill. Bánffy elintézésfogalmazványai. Ahol egy ügyet mind érkezett irat, mind elintézésfogalmazvány rögzít, ott a kettőt összekapcsolva találjuk. Az anyagon belül időrend érvényesül. Az iratok sorszámozottak. Segédkönyve nincs az állagnak. Kutatása az iratok darabonkénti átnézésével történhet. A kérőlapon az állag nevét (s ismétlődő kutatás esetén az irat sorszámát) kell feltüntetni. F 39. IKTATATLAN IRATOK 1785-1848 6 csomó 1—6. 6 csomó Az állag egyik részét azok az iratok teszik, amelyeknek létrejöttét, illetve nem a Gubernium Transylvanicum Praesidialia nevű állagába (F 37.) kerültét Bánffy György kormányzó bécsi tartózkodása magyarázza, a másik részét pedig azok az iratok, amelyeket a Gubernium elnöke intézett, de bizonyos okoknál fogva nem iktatták őket az elnöki iratok között. Bánffy Györgyöt 1787 és 1790 közti bécsi tartózkodásai idején elnöki titkára részletesen tájékoztatta az őt mint a Gubernium elnökét illető ügyekről. Így megküldték neki a Gubernium ülésjegyzőkönyveinek rövidített kivonatát, amelyekkel kapcsolatban a kormányzó közölte észrevételeit a tanáccsal. Felterjesztették hozzá az egyesített Magyar-Erdélyi Udvari Kancellária hozzá intézett rendeleteit (ezek ma nincsenek az állagban, csak a postázó jelentések). Jegyzéket állítottak össze számára az udvari kancelláriától a Guberniumhoz intézett rendeletekről. Személyzeti ügyekben is jelentést tettek neki. Az elnöki titkár néha rövid tájékoztatót is készített az erdélyi eseményekről (török háború stb.). Az iratok közt találunk 1790-ből tájékoztatást erdélyi politikai eseményekről (az elnöki titkár jelentése mellékleteként). Az anyag másik része teljesen heterogén. Egy részét nagyobb politikai fontosságú ügyek iratai teszik: az 1790-es évek ellenzéki mozgalmával kapcsolatos iratok, éhínség idején a kormányzóhoz intézett kérvények, a törvényhatóságok tiltakozásai az 1819—1820-i úrbéri rendezési kísérlet ellen, a rablók (szegénylegények) elleni sorozatos intézkedések, vizsgálat német ruhában járók ellen irányult tüntetés dolgában, királyi resolutio az 1834. február 11-én Kolozsvárott a katonaság és a nép közt történt összecsapás kivizsgálására bizottság kiküldésére, hadi subsidium ügye, a Tudor Vládimirescu 1821-i havasalföldi felkelése idején Erdélybe menekülőkre vonatkozó intézkedések, az Erdélybe menekült eteristák kiutasítása (1822), az 1828—1829-i orosz—török háborúval kapcsolatos jelentések stb. Az ügyek más részének iktatatlanul maradását nem politikai fontosságuk indokolta, hanem személyi okok miatti kényes voltuk (I. Ferenc és kísérete szállásügyei a császár 1817. évi erdélyi útja során, botrányos élet miatti eljárás, tekintélyes külföldi személy anyagi ügyei, nyugat-európai utazó támogatása stb.). A már említett kérvények mellett is számos folyamodványt találunk az állagban, vegyes kérésekkel (nyomdász özvegye kéri felvételét kórházba stb.). Nagyszámú személyzeti ügy iratai maradtak iktatatlanul (tisztségekért való folyamodványok, köztük Wesselényi Miklósé 1819-ből táblai ülnökség iránt, szolgálati bizonyítványok stb.). Űtlevélügyek iratai is kerültek az állagba. Emellett még számos olyan ügy iratait találjuk itt, amelyeknek intézése általában nem tartozott az elnöki hatáskörbe: színházügyek, hagyatéki ügyek (köztük Aranka György hagyatékának ügye), peres ügyek; a Kolozsvár városában megfordult idegen utazókról készített jegyzőkönyv