Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

53 Első tanácsosi rangja is megmaradt, de csak mint puszta rang. Egyetlen későbbi katolikus püspök sem játszik vezető szerepet Erdély kormányzatában. 54 Mai ismereteink szerint a mozgalomnak nem a forradalmi Franciaország iránt érzett szimpátia volt az oka. A Hunyad megyei határőrök egy része egyházi vagy kisnemes-sorból került az ezred kötelékébe, akarata ellenére. 55 A szászokat illetően az 1798. március 9-i és május 11-i udvari rendeletek leszállítják a szászok által fellebbezhető perek értékhatárát. A recursusok korlátozása sem tartható fenn. II. József alatt a Gubernium gyakorol főfelügyeletet az erdélyi börtönök felett; 1799. augusztus 16-tól kezdődőleg negyedévi jelentésekre kötelezett ezt illetően a Kancelláriának. 56 Az ismertetendő beosztás 1812-ből való. E szerint az egyes referátumok a következőképpen oszlanak meg a referens tanácsosok és titkárok közt: Bruckenthal Mihály (a szász comes) intézte a rendészeti és commercialis ügyeket, az út- és hídépítés ügyeit, a céhügyeket és az egészségügyeket. Koszta István a kebli ügyeket, a nemesi testőrséget illetőket, a nemességi ügyeket, az illetékpénztár (cassa taxarum) ügyeit, az országgyűlési ügyeket és a közjogi ügyeket (Publice Regni). Daniel Straussenburg a kincstári pénztárak ügyeinek volt az előadója. Bethlen Gergely látta el a szász székek gazdálkodásának ügyeit (Allodialia Saxonica), a kincstári ügyeket (Cameralia), az úrbéri ügyeket és a szorosan vett közügyeket (Publica stricte talia). Mikes János a törvényhatóságok ügyeivel (Publica circulorum) és a vallási és iskolai meg irodalmi ügyekkel foglalkozott (a görög nem egyesültekét kivéve). A két referens titkár közül Gsedő László a katonai és főbiztossági ügyeket, valamint az adóügyeket intézte. Bánffy József secretarius a szorosan vett postaügyeket, a görög nem egyesültek vallási, iskolai és irodalmi ügyeit és a városi ügyeket látta el. Az előadók közül Kosztának még a Gubernium in Judicialibusban is voltak teendői. A római katolikus püspöknek nem volt külön referátuma. A Gubernium titkár- és fogalmazói személyzete is e szerint a beosztás szerint oszlott meg: a nem referens titkárok és a fogalmazók a referensek mellé voltak beosztva. (Koszta mellett titkár nem működött, csak fogalmazó; Csedő elvileg az országos főbiztos, Haller Gábor mellett mint titkár látta el az ügyeket, a főbiztos ti. Szebenben tartotta székhelyét. Csedő és Bánffy József mellett természetesen csak fogalmazók voltak beállítva.) A referátumoknak ez a csoportosítása azonban nem volt állandó; a személyekhez volt kötve. 1822-ben pl. a következő referátumokat találjuk a közigazgatás területén: commercialis, céh- ós útépítési ügyek; kebelbéli és nemességi ügyek; úrbéri, posta- és kincstári ügyek; szász székek gazdálkodásának ügyei és országgyűlési ügyek; adó-, katonai és főbiztossági ügyek; magyar városok és városi gazdálkodásuk ügyei, valamint a rendészet; általános közigazgatási (Publico-Politiea) és vallási ügyek. 57 L. erre nézve az Erdélyi Kancelláriai Levéltár ismertetésénél elmondottakat. 58 Ezeknek a kidolgozására nem került sor. 59 II. József még nyolcnapi határidőt szabott erre. 60 A rescriptumot 1. F 127. 46. (Eredeti iktatószáma: G. P. 1814:5497.) 61 F 46. 1814:5497. 62 A rescriptumot 1. F 46. 1814:11056. 63 Mintegy összegezi ezeket a panaszokat egy Anonymae reflexiones néven ismeretes emlékirat (F 127. 48.). 64 A szétválasztás az 1819. november 27-i rescriptummal történt meg. Inkább csak a II. József kora óta nagyjából külön életet élő senatusok közti határvonal időleges elmosódásának kiküszöbölésére szolgálhatott. Ami számunkra lényeges belőle, az egyrészt azoknak az ügyeknek a megjelölése, amelyeket a két senatus együtt tárgyalt meg — országgyűlési, az alkotmányt illető, a Forum Productionale-val és a hatóság működésével kapcsolatos ügyek —, másrészt a bírósági fórum alelnöki tisztének létesítése. A rescriptumot 1. F 46. 1819:12640. 65 Az Erdélyi Udvari Kancellária 1828. január 12-i rendeletével küldte meg a Guberniumnak. (F 46. 1828:2817.) 66 Az ügyintézési reform Lázárnak 1841. augusztus 17-én a Guberniumhoz tett előterjesztésével kezdődött. A javaslatot körözték a tanácsosok között. (A tervet és a consiliariusok votumait 1. Gubernium Transylvanicum — Cista Diplomática — Vegyes Normalia-gyűjtemények: Kezelés.) A plénum csak 1843. május 27-én foglalkozott újra vele; elfogadandónak határozta a benne foglaltakat. (Erre nézve 1. a Gubernium aznapi felségelőterjesztéseinek fogalmazványát — F 46. 1843:6094.)