Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

mazvány fiscalis perben). Számos kivonat is maradt Noptsa hagyatékában: a thesaurarius tisztét illető törvénycikkeké; 16—17. századi erdélyi törvényeké, a Gubernium királyi könyveié, országgyűlések, a Forum Productionale, a Hofcommission in Justiz Gesetzsachen jegyzőkönyveié stb. További csoportja az iratoknak a másolatoké. Nagyobb közjogi vagy egyéb természetű politikai fontosságú iratokról másolatokat szerzett Noptsa; így kerültek ide: 17. századi erdélyi törvénycikk másolata, Alvinczi Péter követségét, Bethlen Miklós fogságát illető iratok, országgyűlési sérelmi irat és az erre adott 1742-i rescriptum, a census Sancti Martini-t illető fiscalis per iratai, más rescriptumok, rendeletek másolatai, a szász natio egy memóriáié ja a tisztségek betöltésénél való figyelembevétel iránt, az „Egy alkotmányos szózat..." (1832) egy másolati példánya, V. Ferdinánd 1840-i amnesztiarendelete; Bihar megye 1840. június 22-én kezdődött közgyűlésének jegyzőkönyve. Az iratok egy része végül egészen vegyes jellegű: tiltott könyvek jegyzéke, nyomtatott útiterv Ferenc Károly főherceg galíciai útjára, bécsi Lotterie-Plan, nyomtatott normatív rendelkezések stb. Az anyag ún. „íróasztalmaradék"; nem registratura jellegű. Jórészt nem is hivatali levelezés terméke. Egyes darabjai ügyiratszerűek (ahol egy ügyet exhibitum és elintézésfogalmazvány képvisel, ezek általában együtt találhatók). A fond nagyjából Noptsa hivatali funkciói szerint rendezett. Segédeszköz nincs az iratokhoz; kutatásuk így darabonkénti átnézéssel történhetik. Kutatás esetén a kérőlapon a fond nevét (ismétlődő kutatásnál emellett a fasciculus számát ós az irat közelebbi megjelölését) kell feltüntetni. B 31. Pivolusz Pál erdélyi udvari kancelláriai titkár irathagyatéka 1780-as-1810-es évek 1 csomó 1. 1 csomó Ez a fond két alkotórészből tevődik össze: magának Pivolusz Pálnak irathagyatékából és Salat József kancelláriai ágens bizonyos irataiból. (Az utóbbiak idekerültét az magyarázza, hogy Pivolusz Pál Salat hagyatéki gondnokaként is működött.) A két anyagrész között Salaté a korábbi. Ezt az ágensi tevékenységével kapcsolatos iratok teszik: ágensi constitutio, periratok, folyamodványok stb. pereket illetően, több causae deductio, vizsgálatok perekben, ítéletlevelek, vegyes jegyzetek a perekhez, permellékletek (bizonyítványok, térképvázlat stb.). Külön említést érdemel az itt szereplő perek közül az id. Wesselényi Miklósé; Salat ti. a sértett fél, Haller János ágense volt. Találhatók itt egyéb folyamodványok (Háromszék megye rendéinek 1786-i kérvénye jogaiban való megtartása iránt, az erzsébetvárosiak folyamodása a tizedbérlet elengedését illetően), nyugták, több charta bianca, levelezések pereket illetően és magánlevelek. Külön említendő két kimutatás Abrudbánya és Verespatak 1784-i veszedelmével kapcsolatban: egyikük azt tünteti fel, hogy a két helyet megtámadó parasztsereg mely falvakból toborzódott, a másik a helységek lakosainak kárait (részletesen).