Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A magyar kancellária irattárában a belügyminisztériumi irattárból átadott iratokat abban a rendben állították fel, ahogyan átvették, s ez a rend máig sem változott. Minthogy az átadás részletekben és nem egészen rendszeresen történt, az iratok nem követik egymást teljesen az eredeti irattári terv szerint. Egy-egy tétel néha több részre szakítva, több külön csomóban fekszik, máskor viszont különböző tételek egy csomóba kerültek az eredeti sorrend megbontásával. Az átadáskor kb. egy-egy csomónyi irathoz készítettek külön iratjegyzéket. Ezek a vonatkozó iratokkal együtt vannak ma is elhelyezve, a csomók élén. Az irattári csoportok jelzeteit s az átadott iratok évét és iktatószámát tüntetik fel. Az anyagban való kutatás módját tekintve meg kell jegyezni, hogy az iratanyaghoz tartozó iktató- és mutatókönyvek, s egyéb eredeti egykorú segédkönyvek nem kerültek átadásra. Ezek, mint a belügyminisztériumi iratok egész törzsállaga is, amennyiben nem estek az 1927. évi tűzvész áldozatául, ma az österreichisches Staatsarchiv, Abt. Allgemeines Verwaltungsarchiv (azelőtt Archív des Innern und der Justiz) őrizetében vannak. A „Sachindex" címet viselő tárgymutató a visszaállított magyar kancelláriában készült az átadott anyaghoz. Ez azonban nem konkrét ügyekre, hanem tárgycsoportokra utal, arról tájékoztat, hogy egyes tárgyi csoportoknak (melyeket betűrendben sorol fel) mi az irattári jelzetük, és a régi rakszámozás szerinti melyik csomóban feküsznek. Tárgyi címszavai, eredeti öszszefüggésükből kiragadva, nem sokat mondanak, s ezért a kutatás számára kevéssé használhatók. Jobb eligazodást nyújt az Országos Levéltárban készült konspektus és raktári jegyzék. Az első az anyag ideális rendjében haladva, feltünteti az egyes tételek tárgyát s azon csomók raktári számát, melyekben a tételhez tartozó iratok találhatók. A raktári jegyzék a csomók elhelyezési sorrendjében a következő adatokat tartalmazza: a csomó rakszáma, a csomóban található iratsorozatok eredeti német neve (tárgyi megjelölése); „in genere" vagy „in specie" iratsorozatról van-e szó; magyarországi vagy vajdasági iratokat tartalmaz-e; időrendi („in genere") iratsorozatok esetében az évkor, betűrendes („in specie") iratsorozatoknál a csomóban található első és utolsó betű. A kutatásnak tehát a konspektusból kell kiindulnia. Itt a keresett tárgyi csoport mellett megtaláljuk a keresett csomók rakszámát; ennek, alapján a raktári jegyzékben tájékozódhatunk a pontosabb tartalomról, de mindjárt magukat a megfelelő csomókat, ül. csomórészeket is kikérhetjük. Kérőlapon a csomószámot, a kívánt tétel jelzetét, nevét, esetleg évszámát, „in specie" sorozatok esetében a megfelelő betűt kell feltüntetni, végül azt, hogy magyarországi, vagy vajdasági iratokról van-e szó.

1 1 Irodalmilag sem a belügyminisztérium története nincs feldolgozva, sem a minisztérium bécsi törzsállagáról nincsen részletes ismertetés. J. Dullinger: Die Ministerien des Kaisertums österreich (Wien 1901) az egymást váltó kormányok és miniszterek neveit közli, működésük időpontjával. A Hof- und Staatshandbuch des Kaiserthumes österreich (Wien 1856—1860) első része közli a minisztérium hatáskörét szabályozó rendeleteket. Inventar des alig. Archivs des Ministeriums des Innern. (Inventare österreichischer staatlicher Archive I. Wien 1909) az egyesített cseh—osztrák kancellária irattári sémáját ismerteti. J. Seidl: Das Staatsarchiv des Innern und der Justiz in Wien (Archivalische Zeitschrift 36. Bd. 1926.) röviden szól a belügyminisztérium levéltárának e korból való anyagáról. 10 Abszolutizmuskori levéltár 245