Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

találnak, inkább külső tartománybelieket hozzanak javaslatba, mint a magyar nemesség képviselőit. A hivatalnoki személyzet kicserélése azonban, különösen a magyarlakta területeken, korántsem volt olyan mérvű, mint az, irodalmi emlékek alapján, a köztudatba gyökerezett; a „Stuhlrichter"-ek nagy része ezután is a magyar nemesi családok tagjai közül került ki.

64 Minden megyében meghagytak egy tisztán „politikai" járási hivatalt (a megyeszékhelyen, ahol a megyei törvényszék is székelt), a többiek „vegyesek" voltak, összesen 244 szolgabírói hivatalt szerveztek. Az új szolgabírói hivatalok 1854. április 29-én léptek életbe, az addigi járási hivatalok ugyané nappal szűntek meg. A véglegesen kinevezett hivatalnokok kötelesek voltak a magyarországi állami tisztviselőkre nézve kiadott szabályzatban előírt egyenruhát'" viselni szolgálati ténykedéseiknél. A magyarországi állami hivatalnokokat 1815-ben Ferenc császár bújtatta egyenruhába. Az akkor bevezetett egyenruha azóta idejét múlta, de az újonnan előírt is, ha nem is annyira formájában, mint inkább lényegében, az ancien régime-re emlékeztetett: az abszolutista kormányrendszert szimbolizálta. A hivatalnokok sötétzöld posztó atilladolmányt viseltek, bársony gallérral és hajtókával, amelynek színe az egyes szolgálati ágakban különböző volt; a belügyminisztérium alá tartozó (politikai) tisztviselők „pompadour-szín"

60 hajtókájukról voltak felismerhetők. Albrecht főherceg, miután 1855. évi hivatalos utazásai során arról győződött meg, hogy sok hivatalnoknak még mindig nem volt meg az előírt egyenruhája, június 3-án elrendelte, hogy a fogalmazói kar minden egyes hivatalnoka ugyanaz év november végéig tegyen eleget ebbeli kötelezettségének; csak a külső tartományokból áthelyezett hivatalnokok részére engedélyezett német egyenruhájuk kihordására egy évi időt.

67 Az ostromállapot megszüntetésére csak 1854. május 1-ével került sor. E naptól kezdve Magyarországon és a Szerb Vajdaságban a politikai hatóságok és bíróságok az őket megillető szabályszerű hatáskörbe léptek,

68 és ugyanekkor terjesztették ki a fegyvergyártásra és -tartásra vonatkozó birodalmi rendelet érvényét is e két koronaországra. Az ostromállapot megszűnésével kapcsolatban Albrecht főherceg 1854. április 16-án „pásztorlevelet" intézett az öt helytartósági osztály vezetőjéhez. Az új hatóságoknak — írja ebben — minden eszközük megvan ahhoz, hogy a rendet és nyugalmat fenntartsák. Elvárja tőlük, hogy minden kormányellenes megnyilatkozást és a hatóságok tekintélyének csorbítására irányuló kísérletet erélyesen elfojtsanak, s így ne legyen a lakosságnak az a benyomása, hogy „erős kivételes hatóság helyébe hatalom és bátorság nélküli civil adminisztráció lépett". Arra a fontos állásra való tekintettel, amit az új szolgabírói hivataloknak az ostromállapot megszűnése következtében mindjárt hivatali működésük kezdetén be kellett tölteniük, elrendelte, hogy az újonnan kinevezett hivatalnokok, különösen maguk a szolgabírák, április 29-én 64 Hof- und Staats-Handbuch das Kaiserthumes Österreich. 4. Königreich Ungarn. Wien 1856—1860. 65 Orsz. Kormánylap 1852. 166—169. 1. 66 Hússzínű vörös, a sévres-i porcelán színezésére használt festék színe. 67 D 46. 1855:4222 (8600). 68 Orsz. Kormánylap 1854. 202—203. 1.