Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
tervét elfogadták/' 8 Geringer úgy tervezte, hogy minden kerületnek saját rendőri igazgatása lesz, tehát a városkapitányságok egymásnak mellérendelt szervek lesznek, nem tartoznak majd a pesti alá, hanem azzal együtt az országos közigazgatási hatóság alá rendelik őket. Ennek megfelelően a rendőri őrszemélyzetet is kerületenként kívánta megszervezni. Haynau ezzel szemben a katonai rendőri őrszemélyzetet országosan akarta irányítani. Hét század felállítását tartotta szükségesnek az országban, az egyes kerületekbe kihelyezett századparancsnökságokkal és Pesten egy törzzsel, amely a kihelyezett századok közös parancsnokságaként működnék. Geringer ezzel az elképzeléssel nem értett egyet, úgy vélte, hogy a rendőrség szervezetének lényegesen különböznie kell a csendőrségétől. A csendőrség katonai intézmény volt, a rendőri őrségnek azonban — bár katonai joghatóság alá tartozzék is — a rendőri szolgálat ügyeiben teljesen a felelős rendőrhatóságtól kellene függnie, s csak annak közegeként léphetne fel. 49 A pozsonyi, soproni, kassai és nagyváradi kerületek fővárosaiban (amelyeket más koronaországok fővárosaival helyeztek egy sorba) Geringer egyegy városkapitányságot kívánt felállítani, néhány fontosabb helyre pedig közbiztonsági biztosokat kihelyezni. Ez utóbbiak szerinte a városkapitányságok státusába tartoznának, és minden magasabb rendőri ügyben a városkapitányság kihelyezett közegeként szerepelnének. Ilyen módon kívánta a kerület egységes rendőri igazgatását biztosítani, a kerület rendőrhatóságainak együttműködését lehetővé tenni. A városkapitányt a kerületi főnök előadójának, magasabb rendőri ügyekben szaktanácsadójának tekintette. A rendőri végrehajtó szolgálatot a városkapitányságok irányítása alatt működő katonai rendőri őrségek látnák el. A rendőri hatóságok hatáskörét Geringer — csekély módosításokkal — az erdélyi rendőrhatóságok részére kiadott utasításnak megfelelően írta körül. 50 A kerületi székhelyeken szervezett rendőrhatóságokat végül is nem városkapitányságoknak, hanem rendőrigazgatóságoknak nevezték el, ezzel is kihangsúlyozva a városi hatóságtól való függetlenségüket. Ferenc József előbb a pesti rendőrigazgatóság szervezésének tervét hagyta jóvá, majd 1850. december 6-án hozzájárult a pozsonyi, soproni, kassai és nagyváradi rendőrigazgatóságok felállításához is. Ugyanakkor azt is elrendelte, hogy Nagykanizsán, Bártfán, Késmárkon és Aradon, valamint ha szükségesnek mutatkozik, Selmecbányán is, rendőri kirendeltségeket létesítsenek. A belügyminiszter, akinek a szervezést végre kellett hajtania, 1850. december 10-én szabályozta a cs. kir. rendőrhatóságok szervezetét és hatáskörét. A Bach-féle szabályzat szerint a rendőrhatóságok a politikai hatóságok közé tartoztak; az egész birodalom rendőrségét a belügyminiszter irányította. A magyarországi rendőrség a helytartó irányítása alatt állt, a rendőrigazgatóságok a kerületi főispánoknak voltak közvetlenül alárendelve, a kirendeltségek viszont, mint a rendőrigazgatóságok részei, azok alá tartoztak és azok utasításait tartoztak követni. 48 D 51. 1850:391. m D 51. 1850:446. 50 D 51. 1850:358—359.
