Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

A földművelés-, erdészeti és bányaügy terén új jogszabályok voltak előkészületben; amíg azokat kihirdették, a politikai hatóságoknak a korábbiak szerint kellett eljárniuk. A hivatali nyelvet tekintve a Bach-féle provizórium egy lépéssel tovább ment a németesítés irányában. A hivatali utasítás szerint a helytartóság és a kerületi kormányzatok belső ügyviteli nyelve és a minisztériumok, helytartóság és kerületi kormányzatok egymással való érintkezésének nyelve a német. Ugyanezen a nyelven levelez minden politikai hatóság a katonai hatóságokkal és a Magyarországon kívüli politikai hatóságokkal. Amikor azonban Bach az új hivatali utasítást Geringernek, a helytartóság vezetőjének megküldötte, kísérő levelében külön felszólította őt, törekedjék annak elérésére, hogy a kerületi kormányzatok és a megyefőnökök közti levelezés nyelve is általában a német legyen, és csak egyeseknek engedjen meg más módot, „szolgálati érdekből, kivételesen". A politikai hatóságok sorában a Bach-féle provizórium idején jelentek meg az állami rendőrhatóságok. Magyarországon, 1848 előtt — II. József kísérletétől eltekintve — államrendőrség mint nyilvánosan működő hatóság nem létezett. A magyar kormány a szabadságharc idején szükségét érezte államrendőrség felállításának s a centralista szárnyat képviselő Szemere Bertalan mint belügyminiszter 1849 júniusában a fővárosi rendőrséget államosította, vidékre pedig „állami rendőri főfelügyelőségek" szervezését rendelte el. A császári táborban is hamarosan megindult a tervezgetés állami rendőrhatóságok felállítására Magyarországon. Geringer, a hadseregparancsnoksággal egyetértésben, már 1849 novemberében készített egy tervezetet „hadsereg- és országos rendőrség" szervezésére, amely szerint ennek vezetését a hadseregparancsnokságon egy magasabb rangú tisztre bíznák, s a katonai kerületi parancsnokságokon rendőri osztályokat szerveznének, a városokban és más fontosabb helyeken pedig városkapitányságokat állítanának fel, ill. közbiztonsági biztosokat helyeznének ki, a magyarországi rendőri igazgatás közegeiként. Bach ellenezte a katonai kerületi parancsnokságok mellett rendőri osztályok szervezését. Ügy vélte, hogy a katonai kerületi parancsnok és a mellette levő miniszteri biztos maga is elláthatja majd a rendőrség felügyeletét, magát a tulajdonképpeni rendőri szolgálatot a felállítandó külön rendőri hatóságoknak kell majd ellátniuk. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy ezek a „városkapitányságok" a községi hatóság befolyásán kívül álljanak, tehát állami hatóságok legyenek.

47 Ezek után Geringernek új javaslatot kellett készítenie városkapitányságok szervezésére és rendőrbiztosságok kihelyezésére. A katonai kerületi parancsnokságok javaslatai alapján két tervet dolgozott ki, egyet a pesti kerület, a másikat egységesen a többi kerület részére. A pesti kerületre vonatkozólag — amelyben a fővárosra való tekintettel különleges megoldást látott indokoltnak — először Protmann rendőrfőbiztos véleményét kérte ki. Protmann szerint Pest, Buda és Óbuda városok rendőri igazgatására egyetlen rendőrhatóságot, központi városkapitányságot kell felállítani, s az egyes városok alkapitányságait ennek alárendelni. A pesti katonai kerületi parancsnokságon Protmann