Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai

D 282. K. K. STAATSBUCHHALTUNG IN UNGARN: GEISTLICHES DEPARTEMENT (A magyarországi cs. kir. államszámvevőség egyházi osztálya) 1854—1866 1 csomó, 18 kötet 1. Iratok 1861—1866 1 csomó 2—4. Költségelőirányzatok 1864—1866 3 kötet 5—7. Vagyonleltárak 1857—1858 3 kötet 8—18. Iktatókönyvek mutatóval 1854—1863 11 kötet 19. Központi névmutató 1864 1 kötet Az államszámvevőség egyházügyi osztályának iratait, nyilvántartó- és segédkönyveit 1868-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevősége kapta meg. Az őrizte meg azokat az 1848 előtti helytartótanácsi alapítványi sszámvevőség irataival és nyilvántartókönyveivel együtt. Minthogy az államszámvevőségen a régi alapítványi számvevőség nyilvántartókönyveit tovább vezették, és csak szükség esetén fektettek fel újakat, a két számvevőség anyagának teljes szétválasztása nem lehetséges. Az 1848 előtt felfektetett könyveket ma is a helytartótanács levéltárában őrzik, akkor is, ha azok abszolutizmuskori, sőt dualizmuskori bejegyzéseket is tartalmaznak. A megmaradt iratok nem a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban maradtak fenn, és nem is egyházügyi vonatkozásúak. Egy 1883. évi belügyminisztériumi irathoz voltak csatolva, s az 1861-ben Horvát-Szlavónországhoz visszacsatolt rumai és illoki járásokat illető pénzkövetelésekről szólnak. A költségelőirányzatok (Voranschlag der Erfordernisse des Religionsfondés) a vallásalapot terhelő költségekről szólnak. A megmaradt kötetek közül az első (Zehent 1864 und 1865) azokat az összegeket irányozza elő, amelyeket a római katolikus lelkészkedő papság számára a vallásalapból az eltörölt egyházi tized pótlásául kellett fizetni. Az előirányzat az 1862. évi eredményt véve alapul, készült az 1864. évre, majd az 1865. évi előirányzat számára bejegyezték az 1863. évi eredményt is. A kötet a következő érsekségekre és püspökségekre tartalmaz adatokat: a) Erlau (Eger), b) Gran (Esztergom), c) Kalocsa, d) Eperjes, e) Fünfkirchen (Pécs), f) Neusohl (Besztercebánya), h) Neutra (Nyitra), i) Raab (Győr), k) Rosenau (Rozsnyó), l) Szatmár, m) Steinamanger (Szombathely), n) Stuhlweissenburg (Székesfehérvár), o) Waitzen (Vác), p) Weszprim (Veszprém), q) Zips (Szepes). Egyházmegyéken belül az egyes lelkészségek, ill. segédlelkészségek a helységek nevének betűrendjében következnek egymás után. A másik két kötet (,Congruen 1865—1866') a római és görög katolikus lelkészkedő papságnak a magyar vallásalapot terhelő fizetéskiegészítéséről készült, az 1865., ill. az 1866. esztendőre. A következő egyházmegyéket öleli fel: o) Munkács, p) Neusohl, q) Neutra, r) Raab, s) Rosenau, t) Szamosújvár, u) Szatmár, v) Steinamanger, w) Stuhlweissenburg, x) Waitzen, y) Weszprim, z) Zips. Egyházmegyéken belül a lelkészségek a helységek nevének betűrendjében következnek egymás után. A vagyonleltárak tulajdonképpen számvevőségi iratok mellékletei voltak. Az egyik (Vermögens-Aufnahme der Zirczer Abtei) a zirci apátság ingó és ingatlan javainak Willax Ferdinánd apát elhunyta után a kiküldött cs. kir. biztos és a rend képviselői által 1857-ben felvett leltára. Benne külön