Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai
b) Az októberi diploma korában működő építészeti hatóság iratai 1861—1867 A magyar konzervatívokkal kötött kompromisszum az állami építészeti szolgálat terén nehéz helyzetet teremtett: az állami funkciók egy részét a megyék vették át, de az állami építészeti hivatalok feladatait mégsem tudták teljes mértékben ellátni. Ezt a dilemmát az akkori államigazgatás vezetői az egész korszakon keresztül nem tudván megoldani, az addigi apparátust ideiglenes jelleggel meghagyták, mindössze az országos építészeti igazgatóságnak adtak az 1848 előttihez hasonló szerkezetet. D 256—257. M. KIR. ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI IGAZGATÓSÁG 1861—1867 308 csomó, 2 téka, 60 kötet Az októberi diploma után a magyarországi cs. kir. építészeti hatóság (igazgatóság) a helytartótanács joghatósága alá került. Egyelőre e néven működött tovább. A magyar udvari kancellária 1861. évi 2836. sz. rendeletével kimondotta, hogy a szorosabb értelemben vett állami középítészetre vonatkozólag az eddigi szabályok életben maradnak, azonban az ún. állami (birodalmi) utakon kívül minden más nevezetű út a megyei közönségek rendelkezése alá kerül, a megyéknek pedig meg van engedve megyei mérnökök választása. Az állami építészeti hatóság szervezését a kancellária a helytartótanácsra bízta. Ez utóbbi a végleges szervezést nem tartotta időszerűnek. Ideiglenesen addigi szervezeti és személyzeti állománya alapján működjék tovább az igazgatóság, amelynél a régi tisztviselők közül a magyar nyelvben járatosakat kell alkalmazni. 1862. február l-jével a temesvári országos építészeti hivatal teendői a budai igazgatósághoz utaltattak; másrészt viszont megyei mérnökök felállítása következtében az országfejedelmi építészeti hivatalok teendői csökkentek. Ennek megfelelően tették meg a személyi javaslatokat. Minthogy Menapace Flórián, az építészeti hatóság vezetője nem tudott magyarul, helyette a volt temesvári hivatal vezetőjét, Liedemann Emilt javasolták az igazgatóság élére. A helytartó 1862. szeptember 23-án közölte végül is az építészeti igazgatósággal, hogy az uralkodó augusztus 21-én helybenhagyta a m. kir. orsz. építészeti igazgatóság tiszti és szolgai állományának ideiglenes rendszeresítését, s az igazgatóság vezetésével Liedemann Emilt megbízta. Az építészeti igazgatóság 1862. október 1-én lépett ^letbe, 60 a cs. kir. orsz. építészeti igazgatóság hivatalos működését szeptember végével fejezte be. A magyarul nem tudó hivatalnokokat ugyanakkor rendelkezési állományba helyezték. ' Az Erdélytől Magyarországhoz csatolt részek államépítészeti szolgálatát is az igazgatóságnak kellett ellátnia: 1862 decemberében közölte a helytartó60 Az igazgatóság mellett működő országos számvevőségi osztály közvetlenül a helytartótanácsnak volt alárendelve. Irattára nem maradt fenn.