Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

örökváltsági ügyekben is támadtak viszályok. Kuriális zsellérek nyújtottak be panaszt, mezőváros folyamodott fel, mert váltságtartozását rajta a földesúr végrehajtás útján akarta behajtani. Szőlődézsma-váltsággal, maradványföldek megváltásával, káposztásföldekkel és szilvásokkal kapcsolatban is találunk iratokat. Egyes földesurak a zsellérek ellen panaszkodnak a földbér megtagadása miatt. Zsellérpanaszokkal is találkozunk. Cenzuális zsellérek tartozásai miatt néha perre kerül a sor, a kurialisták elleni ítéletet néhány esetben erőszakkal hajtják végre. A faizási jog, erdőhaszonvétel megtagadása a földesúr által számos panaszra adott okot. A lakosok néhol a faizás után járó viszontszolgáltatások alóli felmentésüket kérték, egyes községek a közös erdőhasználat megtartásáért folyamodtak. Erdő kiirtásával kapcsolatban is támadt panasz. A regále-jogokkal kapcsolatos ügyek intézése is ide tartozott. Pálinkaégetésre, édesszesz-gyár felállítására, italmérésre, korcsmáitatásra, kávéház felállítására a helytartótanács adott engedélyt. Földesurak, községek a korcsmáitatási, italmérési joguk körüli viszályok ügyében folyamodtak fel. Haszonbérlők a korcsmajogot bitorló kereskedők ellen panaszkodtak. A malomjog szabályozására is találunk adatokat. Olajpréselés, kendertörő malom, mézesbábos mesterség, gyógyszertári jog gyökössége is előfordul. Mészárszéki joggal, halászati joggal kapcsolatos iratokat is találtunk. Néhány irat földtehermentesítési ügyekre vonatkozik. Földtehermentesítési kötvények átírása, megsemmisítése, visszavétele ügyében a helytartótanács döntött. A papi tized megváltásával kapcsolatos ügyeket, a főesperesek kármentesítését is tárgyalták. Egyes földesurak az úrbériség után járó kártalanításukat kérték. Ide tartoztak végül a földtehermentesítési alap kezelésének, az úrbéri bíróságoknak kérdései. Az úrbéri törvényszékek szervezeti, személyzeti és költségvetési ügyeit is itt tárgyalták. 1862—1867. évi iratok 1862. január 1-től kezdve a helytartótanács irattárában az iratok kezelésének új rendjét vezették be. Ettől kezdve az iratokat nem hagyták osztályonként együtt, hiszen az ügybeosztás átszervezésének következtében az osztályok száma és ügyköre változott, hanem tárgyuk szerint 12 kútfőbe osztották be, ezek a kútfők azután változatlanok maradtak, a helytartótanács belső szervezeti, ügyviteli változásaitól függetlenül. Az iratok az egyes kútfőkön belül tételek, évek, alapszámok és iktatószámok növekvő rendjében fekszenek. Kútfő és tétel itt tehát már mást jelentenek, mint az 1861. évi iratoknál. Egy-egy kútfő tárgyköre — ez már a kútfők számából is látható — szélesebben volt megvonva, mint egy-egy helytartótanácsi osztály ügyköre. Tétel pedig a kútfőn belül tárgyi csoportot jelent, amely több hasonló tárgyú ügyiratot foglal össze. Egy-egy ügy iratait közös alapszám alatt helyezték el, az alapszám azonos az ügykezdő irat iktatószámával. Ha az ügy intézése több éven át húzódott, az iratok a legutolsó év első vonatkozó irata mellett fekszenek. 28 Abszolutizmuskori levéltár 433