Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

D 230. SZÁMVEVŐSÉGI IRATOK 1819—1867 8 csomó, 3 kötet 1—2. Az országos alapok évi előleges költségvetései 1862—1867 2 csomó 3. Az országos alapok évi számadási zárlatai 1861—1867 1 csomó 4—7. Állami évi előleges költségvetések és havi javadalomkezelési kimutatások 1861—1867 4 csomó 8. A k. k. hung.-siebenbürg. Hofbuchhaltung erdélyi iratai 1819—1852 1 csomó 9—11. Előjegyzési könyv 1863—1867 3 kötet A volt cs. kir. belügyminisztériumról, valamint a cs. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumról az erdélyi kancelláriára szálltak azok a számviteli feladatok is, amelyeket e két minisztérium számosztálya addig Erdély vonatkozásában ellátott. A kancellária visszaállítása után ezeket egy ideig a Creditshofbuchhaltung, valamint a Cameralhauptbuchhaltung látta el. Miután azonban a magyar kancellárián belül megalakult annak számosztálya, 1862. március 26-án az erdélyi kancellária is a legfelsőbb számvevőszékhez fordult, és attól a maga számára két számvevő átengedését kérte. Ügy vélte ugyanis, hogy bizonyos könnyebbséget jelent és időkíméléssel is jár, ha a számvevői segédszolgálat közegei vele egyazon épületben és közvetlen érintkezésben vannak, míg a kamarai főszámvevőségnek nehézségeket okozhat e munka ellátásában az a körülmény, hogy az erdélyi vonatkozású segédletek és előjegyzések nincsenek nála. A legfelsőbb számvevőszék — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — teljesítette a kancellária kérését, és két a magyar nyelvet tökéletesen bíró és az erdélyi viszonyokkal ismerős tisztviselőt adott át neki ottani szolgálattételre. A kamarai főszámvevőség állományába tartozó Hiersch Károly számtanácsos és a katonai számosztály egyik számtisztje, Béldi Péter 1862. október 20-tól az erdélyi kancellárián dolgoztak. Később, amikor a katonai számvevőszéket átszervezték, a státusviszonyokat rendezni kellett, Béldi az 1865. költségvetési év elejével az erdélyi kancellária státusába került át. Az erdélyi kancellária számvevősége (administrative RechnungsAbtheilung) nem működött önálló osztályként, hanem a költségvetési ügyeket intéző II. osztály vezetőjének (Friedenfelsnek) irányítása alatt állott. A kancellária belső ügyvitelének 1863. évi, Nádasdy által történt szabályozása szerint mint ennek az osztálynak segédhivatala végezte a maga számvevői feladatait, költségvetési, pénzutalványozási, számvételi s más, a kincstári javadalmazás és kancellária ellenőrzése alá tartozó alapok kezelésével kapcsolatos ügyekben. Az állami pénzekből, az országos és más politikai alapokból történő kiutalások esetén a vonatkozó kiadványtervezetet revízió előtt meg kellett küldeni a számvevőségnek betekintés és esetleges megjegyzések megtétele végett, majd pedig kiadványozás után azért, hogy ott a kiutalás megtörténtét előjegyezzék. Ha a számvevőség céljaira valamely más hatósággal kellett korrespondeálni, a kiadmány tervezetét a II. osztály készítette el a kancellária más elintézéseihez hasonló módon. 26 Abszolutizmuskori levéltár 401