Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

c) olyan elintézéseket, amelyek tanácsi határozaton alapultak, de amelyekkel az előzetes revíziót végző tanácsos nem értett egyet; d) a törvénytervezeteket vagy a közigazgatás számára kiadandó elvi rendeleteket; e) olyan elintézések fogalmazatait, amelyekre nézve véleménykülönbség állt fenn az erdélyi kancellária és más központi hatóságok között; f) esetenként más ügyeket, amelyeknél a jóváhagyást a kancellár vagy a revíziót végző tanácsos szükségesnek ítélte. Az ügyiratot (a beadványt esetleges mellékleteivel ós az előadói ívet rajta a kiadmányfogalmazattal) borítóívbe helyezték. Ezen feltüntették az iktatószámot, az ügyosztály számát, s azt, hogy az ügy kurrens-e vagy tanácsülésben adandó elő, s hogy az utóbbi esetben szükséges-e a kancellár jóváhagyása, továbbá a borítóívben foglalt iratok darabszámát, az ügy tárgyát s az ügyirat revízióra való leadásának napját. Revízió és approbáció után az irat a kiadóba került, s a további intézkedések az irodaigazgató felügyelete mellett mentek végbe. Az ülésjegyzőkönyvek 1860. december 31. és 1867. március 11. között készültek magyar nyelven. 1861. március 15. előtt csupán az üléseken megjelent, ill. az azokról távol maradt tanácsosok neveit tüntetik fel, ettől kezdve ehhez járul még külön lapokon az egyes előadók által a tanácsülésen előadott ügy iratainak iktatószáma, az ügyek rövid tárgy ki vonata, és az elintézés. 1861. szeptember 16-tól kezdve elmarad a tárgykivonat közlése, csak az iktatószám és az elintézés van feltüntetve. 1862. június 20-tól kezdve az egyes előadók által referált ügyek iratainak iktatószáma és az elintézés módja mellett az ügy tárgyalásának menetét is feltüntetik: az előadó indítványát, az esetleges különvéleményeket és a tanácsi határozatot. Segédletük nincsen. A „Sitzungs-Verzeichnisse" c. csomók azokat a jegyzékeket tartalmazzák, amelyeket az előadóknak Nádasdy rendelkezése értelmében kellett felfektetniük a tanácsban előadandó ügyekről. Miután az előadó az ügynek a tanácsban való előadását javasolta, s a revizor vagy a kancellár e javaslatot elfogadta, jegyzéket kellett készítenie két példányban. Ezen feltüntette az előadás tárgyát és az előadó javaslatát, s azután az ülés előtti napon délig az egyik példányt a revizornak, a másikat a kancellárnak kellett átnyújtania. A kancellár a maga példányát az ülés előtt visszaadta az előadónak, aki azután rávezette arra a tanácsülésben a javaslat mellett és ellene szavazók nevét, és röviden közölte a tanácsi határozatot. Ez a jegyzék az ülést követő napon visszakerült a kancellárhoz. A másik példányt a revizor láttamozása után az irodaigazgatóságnak adták át, megőrzés végett. A jegyzékeket előnyomtatott, rovatolt ívekre írták, Nádasdy idejében német, Haller kancellársága alatt magyar nyelven. A jegyzékeknek csak egyik példánya maradt meg, feltehetően az, amelyet az irodaigazgatóságnak adtak át. A tanácsi határozatot és a különvéleményeket ezek is tartalmazzák. A jegyzékek az ülések sorrendjében, s az egyes tanácsüléseken belül az osztályok szerint vannak elhelyezve. Az előadók az egy-egy ülésen általuk referált ügyek jegyzékeit ugyanarra az ívre írták, s azt aláírásukkal zárták le.