Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

román határőrezred területéből — mint fentebb említettük — új törvényhatóság alakult, naszódi kerület néven. Szervezetileg a kancellária két fő részre tagolódott: az elnökségre és a kancellária plénumát alkotó tanácsra. A tanács minden tagja mellett egyegy előadó osztály alakult ki, az illető tanácsos referenciájába tartozó ügyek intézésére. Az egyik osztályon belül számvevői csoport alakult. A segédhivatalok: iktató, kiadó, irattár az ügyintézés formális lebonyolítását szolgálták. Az erdélyi kancellária hatáskörébe kerültek át mindazok az erdélyi ügyek, amelyek korábban a belügy-, igazságügy- és vallás és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe tartoztak. Önálló intézkedési joga a kancelláriának csak kisebb jelentőségű ügyekben volt. Ilyenek voltak: működési szabályzat és ügyviteli utasítás készítése, kisebb, alárendelt hivatalok részére, alacsonyabb rangú közigazgatási tisztviselők kinevezése és nyugdíjazása, kisebb bűnügyekben kegyelmezések, egyházak és lelkészek segélyezése, járadékok kiutalása, segély nyújtása elemi csapások süjtotta községeknek, ösztöndíjas és alapítványi helyek betöltése, tanári állások betöltése, a közegészségügyi szervezet személyi ügyeinek intézése, katonai szolgálat alóli felmentések és elbocsátások a hadsereg kötelékéből, kisebb költséggel járó kincstári építkezések engedélyezése, a kancellária rendelkezése alatt álló pénzalapok vagyonával kapcsolatos intézkedések, vegyes házasságok engedélyezése s más kisebb jelentőségű ügyekbem intézkedések. Az uralkodó döntése alá kerültek az Erdély közjogi helyzetét érintő ügyek, súlyosabb esetekkel kapcsolatos kegyelmi kérvények, magasabb rangú hivatalnokok kinevezése, a kitüntetési és nemességadományozási ügyek, alapítványok engedélyezése s más fontosabb ügyek. Az uralkodóhoz kellett felterjeszteni — s előzőleg a minisztertanácsban megvitatni — a közigazgatás és bíráskodás szervezetének megváltoztatásával kapcsolatos kérdéseket, a vitás közigazgatási ügyeket, a katonai intézkedésekkel kapcsolatos felterjesztéseket, s végül a fontosabb állások betöltésére vonatkozó javaslatokat. A minisztertanács elnökének joga volt a kancellária működéséről felvilágosítást kérni. D 228. ELNÖKI IRATOK 1860—1867 40 csomó, 9 téka, 22 kötet 1—40. Iratok 1860—1867 40 csomó 41—49. „Eisenbahnen in Siebenbürgen", vasútépítési tervek 1864—1865 9 téka 50—56. Iktatókönyv 1860—1867 7 kötet 57—63. Mutató 1860—1867 7 kötet 64. Országgyűlési iratok iktatókönyve 1863 1 kötet 65—71. Legfelsőbb elhatározások 1860—1867 7 kötet Az elnöki iroda a kancellár személy szerinti ügyintézésének lebonyolítására szolgált. Vezetője az első években Eder Károly, a volt erdélyi thesau-