Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

keit veszélyeztetve látta, az elnöktől annak felfüggesztését kérhette. A bizottságnak joga volt az elnöknek — mint a közigazgatási terület politikai hatóságai fejének — és az illetékes főtör vény széknek alárendelt szervek számára közvetlen utasításokat kiadni és azoktól felvilágosításokat kérni. A bizottmány elnöke köteles volt a szervezési munkálatok előrehaladásáról minden hónap elsején a katonai és polgári kormányzónak jelentést tenni. A bizottság feladata — amelyet a január 10-i legfelsőbb elhatározás szabott meg —.. tehát az újjászervezés végrehajtása volt, kivéve a helytartóság és a főtörvényszékek megszervezését. Ezek a feladatok a következő részletes munkákat foglalták magukban: I. A szolgabíróságok és törvényszékek beosztása, területük elhatárolása. Ezzel kapcsolatban pontos jegyzékeket kellett felfektetni, amelyek feltüntetik minden szolgabírósági kerületnél (járásnál) az odautalt községeket, pusztákat stb., megadva azok lakosságának számát és a javasolt járási székhelytől való távolságát. II. Az új hivatalok és hatóságok székhelyeinek meghatározása. Ha ez az eddigi hivatali székhellyel nem esett egybe, tekintetbe kellett venni az elhelyezési lehetőségeket hivatal és személyzet számára, és a községek, magánosok eddigi vonatkozó kérelmeit — az ilyen kérelmeket ezért eljuttatták a szervező bizottmányhoz. III. A személyi állomány meghatározása. A bizottságnak ki kellett dolgoznia az új hivatalok és hatóságok személyi státusának tervezetét, és ezt fel kellett terjesztenie. IV. A hivatali épületek és helyiségek felderítése. Az irodák, lakások, fogdák, pénztárak stb. számára megfelelő helyiségekről kellett gondoskodni, helyszíni szemlékre a bizottság tagjai szálltak ki, vagy alárendelt politikai "vagy igazságügyi szerveket küldtek ki, esetleg a közelben levő pénzügyi közeget, a megfelelő műszaki szakember kíséretében. A bizottság bérleti szerződéseket is kötött vagy meghagyása folytán alárendelt hatóságok is köthettek ilyeneket az ő nevében. V. Egyéb, a szervezés végrehajtásával kapcsolatos tárgyakban javaslattétel. Ilyenek voltak: az átalányösszegek és napidíjak meghatározása, a hivatali utazásoknál térítendő napi- és utópénzek, az irodai átalányok, az ellátmány meghatározása. VI. A szolgabírói állomások betöltésére vonatkozó javaslattétel. A bizottságnak pályázatot kellett kiírnia minden egyes hivatali állomásra azzal, hogy más koronaországok vagy közigazgatási területek pályázói kérelmüket hivatali elöljárójuk útján juttassák el hozzá. A hivatalnoki helyek betöltésére vonatkozóan javaslatot kellett tennie, a hivatalszolgákat a bizottság maga nevezte ki. VII. A kinevezésekkel, hivatali átvétellel és a hivatali működés megkezdésével kapcsolatos intézkedések. Ha a kinevezések felsőbb helyről megérkeztek, a bizottságnak kellett a kinevezési okmányokat kiállítania és utasítást adnia a hivatal átvételére és a hivatali működés megkezdésére. Végül a bizottságnak zárójelentést kellett küldenie feladatainak teljesítéséről a katonai és polgári kormányzóhoz. Az uralkodó 1853. február 17-én nevezte ki a szervező bizottság tagjait a közigazgatás és igazságszolgáltatás részéről, ezután a bizottmányoknak