Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Egy-egy ügy iratai, miként az elnöki irattárban, az ügyzáró iratban feküsznek. Az iratokat a második világháború során károsodás érte, az akkor szétbomlott és utólag rekonstruált iratcsomók nagy része nem teljes. A szabályrendeleteket évek és iktatószámok szerint rendezték. A convolutumok tárgya: az 1857. évi népszámlálás (796—798.), az újoncozások (799.), községi költségvetési előirányzatok az 1857/58. évre (800— 805.), az iskolákról készült községenkénti kataszter (806—807.), a népiskolák állapotáról készült táblázatos kimutatások (808—809.), népiskolák évi jelentései (810.) s végül kőnyomatos körrendeletek gyűjteménye (811—814.). A mutató az 1854. és 1855. évben a fasciculatúrát is jelzi, egyébként csak az iktatószámokra utal. A szabályrendeletek mutatója a kassai miniszteri biztosság és kerületi kormányzat anyagára is kiterjeszkedik. Az irattári szerelőkönyv az iktatószámok után csak az esetleges utóirat számát közli, előttük pedig általában a fasciculatúrát. A „Militär Aspiranten" cím alatt a polgári szolgálatra jelentkezett katonai személyeket tartották nyilván, külön kötetekben a belügyminisztérium, a legfelsőbb rendőrhatóság, a pénzügy-, a kereskedelemügyi, az igazságügyi- és a közoktatásügyi minisztériumok által rendelkezésre bocsátottakat. D 131—133. K. K. STATTHALTEREI ABTHEILUNG GROSSWARDEIN (Nagyváradi cs. kir. helytartósági osztály) 1854—1860 789 csomó, 117 kötet A nagyváradi helytartósági osztály vezetője annak megalakulásától kezdve gr. Zichy Hermann, majd 1859. május 9-től megszűnéséig br. Andreánszky Sándor helytartósági alelnök volt. A nagyváradi közigazgatási terület a következő megyéket foglalta magában : I. Szatmár megye (székhelye Szatmáron volt), a fehérgyarmati, szinyérváraljai, mátészalkai, erdődi, nagykárolyi, nagybányai és szatmárnémeti (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a szatmárnémeti és nagybányai városi tanácsi járásokkal. II. Szabolcs megye (székhelye Nagykállón volt), a nagykállói, nyírbátori, kisvárdai és nyíregyházi szolgabírói járásokkal. III. Észak-Bihar megye (székhelye Debrecenben volt), a hajdúdorogi, érdiószegi, derecskéi, püspökladányi és debreceni (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a debreceni városi tanács járással. IV. Dél-Bihar megye (székhelye Nagyváradon volt), az ártándi, élesdi, margitai, nagyszalontai, belényesi, tenkei és nagyváradi (vidéki) szolgabírói járásokkal. V. Arad megye (székhelye Aradon volt), a borosjenői, buttyini, kisjenői, radnai, pankotai és aradi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint az aradi városi tanácsi járással. " •