Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

V. Ung megye (székhelye Ungváron volt), a szobránci, nagykaposi, nagy­bereznai és ungvári szolgabírói járásokkal. VI. Zemplén megye (székhelye Sátoraljaújhelyen volt), a sztropkói, csebi­nyei, szerencsi, gálszécsi, tokaji, varannoi, nagymihályi, királyhelmeci, homonnai és sátoraljaújhelyi szolgabírói járásokkal. VII. Bereg-Ugocsa megye (székhelye Munkácson volt), a vereckei, kászonyi, halmi, nagyszöllősi, kisalmási, munkácsi és beregszászi szolgabírói já­rásokkal. VIII. Mármaros megye (székhelye Mármarosszigeten volt), a rahói, ökörme­zői, aknasugatagi, visói, técsői, huszti és szigeti szolgabírói járásokkal. A kassai, lőcsei és eperjesi vidéki járásokban, hasonlóképpen a rima­szombati, sátoraljaújhelyi, ungvári, beregszászi és máramarosszigeti járás­ban tisztán politikai szolgabíróságok működtek. Kassa, Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bártfa és Kisszeben városokban a poli­tikai igazgatást a városi tanácsok látták el. A kassai városi tanácsot köz­vetlenül a helytartósági osztály alá, a többi város tanácsát az illető megyei hatóság alá rendelték. D 128—129. ELNÖKSÉGI IRATOK 1854—1860 199 csomó, 29 kötet Az elnökségi iratanyag két állagra: az elnöki (közönséges) iratok és az elnöki titkos iratok állagaira tagolódik. D 128. ELNÖKI IRATOK 1854—1860 194 csomó, 30 kötet 1—185. Iratok 1854—1860 185 csomó 186—190. Szabályrendeletek 1854—1860 5 csomó 191—194. Convolutumok 1849—1860 4 csomó 195—207. Iktatókönyv 1854—1860 13 kötet 208—214. Mutató 1854—1860 7 kötet Szabályrendeletek, mutatója 1851—1860 1 kötet 216—222. Irattári szerelőkönyv 1854—1860 7 kötet 223. Esküokmányok mutatója 1853—1860 1 kötet 224. „Passkarten Protokoll", utazási en­gedélyek nyilvántartása 1860 1 kötet Az iratok fasciculusok, subfasciculusok, évek és — forma szerint — ik­tatószámok rendjében vannak elhelyezve. Az ügyvitel során szerelt előirato­kat azonban rendszeresen az ügyzáró iratban hagyták, akkor is, ha az ügy intézése több éven át húzódott, s ennélfogva az előiratok különböző évek­ből származnak.

Next

/
Thumbnails
Contents