Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

D 118—122. K. K. STATTHALTEREI ABTHEILUNG OFEN (Budai cs. kir. helytartósági osztály) 1854—1860 1264 csomó, 161 kötet A pesti kerületi kormányzat 1853. május 1-ével helytartósági osztállyá alakult át, és az utóbbi júniusban Budára költözött az addigi magyarországi helytartóság helyére. A budai helytartósági osztály vezetője megalakulásától fogva egészen 1858. december 8-ig Augusz Antal, attól kezdve megszűnéséig Cseh Ede helytartósági alelnök volt. A pest-budai közigazgatási terület a következő megyéket foglalta magában : I. Pest-Pilis megye (székhelye Pesten volt), a ráckevei, váci, nagykátai, monori, ócsai, gödöllői és budai (vidéki) szolgabírói járásokkal. II. Pest-Solt megye (székhelye Kecskeméten volt), a kiskőrösi, nagykőrösi, dunavecsei, ceglédi, kalocsai és kecskeméti szolgabírói járásokkal. III. Esztergom megye (székhelye Esztergomban volt), a kocsi, tatai és esztergomi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint az esztergomi városi tanácsi járással. IV. Fejér megye (székhelye Székesfehérváron volt), a sárbogárdi, móri, bicskei és székesfehérvári (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a székesfehérvári városi tanácsi járással. V. Borsod megye (székhelye Miskolcon volt), a csati, edelényi, szentpéteri, mezőkövesdi és miskolci szolgabírói járásokkal. VI. Heves megye (székhelye Egerben volt) a pétervásári, hevesi, gyöngyösi, és egri (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint az egri városi tanácsi járással. VII. Szolnok megye (székhelye Szolnokon volt), a tiszafüredi, mezőtúri és szolnoki szolgabírói járásokkal. VIII. Csongrád megye (székhelye Szegeden volt), a csongrádi, szentesi, vásárhelyi és szegedi (vidéki) szolgabírói járásokkal, valamint a szegedi városi tanácsi járással. IX. Jászkun kerület (székhelye Jászberényben volt), a kunszentmiklósi, halasi, jászapáti, félegyházi, karcagi és jászberényi szolgabírói járásokkal. A budai, esztergomi, székesfehérvári, egri és szegedi vidéki járásokban hasonlóképpen a kecskeméti, miskolci, szolnoki és jászberényi járásban tisztán politikai szolgabíróságok működtek. A jogszolgáltatás e járásokban a megyeszékhelyen működő törvényszékekre és melléjük városilag kirendelt járásbíróságokra volt bízva. Buda, Pest, Székesfehérvár, Esztergom, Eger és Szeged városokban a politikai igazgatást a városi tanácsok látták el. A budai és a pesti városi tanácsokat közvetlenül a helytartósági osztály alá, a többi négy város tanácsát az illető megyei hatóság alá rendelték. 21 Abszolutizmuskori levéltár 321