Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A közvetett adók és egyedáruságok közül a fogyasztási adó behozatala jelentett sok munkát. A bor- és pálinkaadó bevezetése előtt a megyék jelentést tettek a pálinkafőzés és mérés állapotáról. A bélyegadó, dohány- és sóegyedáruság tárgyában is találunk iratokat. Előfordulnak egyéb ügyek is: városok kölcsönkérelmei, kövezetvám eltörlése, megyei tisztviselőknek az adómunkálatokkal kapcsolatos napidíjai és útiköltségeinek utalványozása stb. Az 1852. évi sorkönyv elé kötötték az azévi idegen számok jegyzékét „Rovancs" címmel. D 287. KÖZPONTI KÖNYVEK 1851—1853 8 kötet 1—4 Iktatókönyv 1853 4 kötet 5—7. Mutató 1853 3 kötet 8. Számsorkönyv 1851—1852 1 kötet Az 1853. évből ránkmaradtak a pesti ker. kormányzat, ül. a pesti helytartósági osztály központi iktató- és mutatókönyvei. A kutatásnál ezeknek kevés hasznát vesszük, mert az iratok irattári jelzetére nem utalnak. A mutatókönyvek utolsó kötete (Q—Z) olvashatatlanná mállott. Az 1851. és 1852. évből viszont a számsorkönyv maradt fenn, amely azt közli, hogy az egyes iktatmányokat mely irattári osztályba helyezték. D 109—110. K. K. DISTRICTS-REGIERUNG PRESSBURG (Pozsonyi cs. kir. kerületi kormányzat) 1851—1853 196 csomó, 39 kötet A pozsonyi kormánykerület főispánjává gróf Attems Henriket, a pozsonyi katonai kerület volt miniszteri biztosát nevezték ki. A lakosok számát tekintve a pozsonyi kormánykerület volt a legnagyobb. 12 megye tartozott hozzá, összesen 62 járással. Az oda utalt 649 négyzetmérföldnyi területen az 1850. évi népszámlálás adatai szerint 1 768 442 fő lakott. A kerülethez a következő megyék tartoztak: I. Pozsony megye 69 négyzetmérföldön, 228 463 lakossal. Székhelye Pozsonyban volt. A megye területe a régi Pozsonyéból (leszámítva a Mosón, illetőleg Felső-Nyitra megyéhez csatolt járásokat), továbbá Pozsony, Szentgyörgy, Bazin, Modor sz. kir. városokból, végül a Nyitra megyéből átcsatolt Vág-jobbparti Sellye, Hetmény, Farkasd és Negyed helységekből állt. Hat járásra osztották (pozsonyi, malackai, szentjánosi, nagymagyari, szerdahelyi és galántai járások). II. Felső-Nyitra megye 62 négyzetmérföldön, 239 166 lakossal. Székhelye Nagyszombatban volt. Területe a régi Pozsony megye nagyszombati járásából és Nagyszombat szabad királyi városból, továbbá a szeredi