Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az iparügyi iratok között első helyen említjük az 1851. február 6-i, a kereskedelmi és ipari viszonyokat szabályozó helytartósági rendeletben előírt módon kért gyári jogosítvány megadásával, ül, megtagadásával kapcsolatos iratokat. Az 1850. március 18-i birodalmi kormányrendelettel életre hívott kereskedelmi és iparkamarák ügyeivel is találkozunk. Megemlítésre méltók ezek évi jelentései, amelyek képet adnak egy-egy kereskedelmi és iparkamara illetősége alá tartozó terület kereskedelmi és ipari fejlődéséről. A céhek ügyei között pl. legények vándorlás alóli felmentésére vonatkozó kérelmei fordulnak elő. Szabadalmakra vonatkozó iratokat is találunk, főleg 1853-ból. Végül megemlítjük, hogy néhány irat bankok ügyeivel foglalkozik, sőt egy-kettő a bányaüggyel kapcsolatos. D 102. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 1851—1853 11 csomó, 3 kötet 1—11. Iratok 1851—1853 11 csomó 12—14. Sorkönyv 1851—1853 3 kötet Az egészségügyi szervezet ügyeivel kapcsolatban állásfolyamodványokkal, kinevezésekkel, személyi és illetményügyekkel találkozunk. Az egészségügyi rendészet ügyei közé tartozik először is a kerület közegészségügyi helyzetének a felmérése: az alárendelt megyefőnökök utasítást kaptak arra, hogy e munkát végeztessék el, s ennek megfelelően tegyék meg jelentéseiket. Ide tartozik a gyógyszerkereskedelemre való felügyelet: gyógyszertárak felállítása, felügyelete, gyógyszerárszabás, gyógyszerbehozatal, hibás készítmények miatti panaszok kivizsgálása. A sebészi és borbélyműhelyek felállítását és megszüntetését is szabályozták. A kerületi főispánság utalta ki az elmebetegek tébolydába szállításához szükséges összegeket. Intézkedések történtek a járványos betegségek leküzdésére, a himlőoltásokról jelentések futottak be, az oltást végző orvosok ide fordultak honoráriumért. Rendelkezéseket hoztak a nemi betegek állami költségen való gyógyítására, az ilyen betegségek terjedésének meggátlására. Egészségügyi szempontból szabályozták a temetők ügyét is, egyes községek innen kérték új temető nyitásának engedélyezését, a főispánság döntött a talált, ismeretlen holttestek sorsáról s esetleges szállításáról. Az egészségügyi rendészet körébe tartozott az állategészségügy is. Rendelkezéseket hoztak a marha- és ebvész terjedésének megakadályozására. Sőt, a burgonyabetegségekkel kapcsolatban is intézkedtek. A főispánsághoz futottak be a panaszok egészségügyi visszaélésekről is, ő intézkedett ezek felszámolásáról, az esetek legnagyobb részében romlott élelmiszerek lefoglalásáról és a forgalomból való kivonásáról.