Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

években összeírták a szabadságharc sorsát eldöntő orosz seregek ellátásából eredő veszteségeket és károkat. A katonai iratok másik, jelentős része a katonai kötelezettség (újoncozás stb.) alóli felmentésekkel, valamint a katonák szabadságolásának ügyeivel foglalkozik. Sok a katonák és tisztek ellen benyújtott panasz, a katonaszökevények keresése. Itt említjük még meg a katonai erődítmények, várak, „vár erősségi telkek" kijavításának, az ország katonai felmérésének és térképezésének, katonai útirendek szétküldésének ügyeit. Bizottságokat állítottak fel az újoncozás lebonyolítására, jelentéseket kértek ennek eredményeiről, és gondoskodtak a megváltási pénzek felhasználásáról. A csendőrséggel foglalkozó iratok egyrészt a csendőrség szervezetére, másrészt a belbiztonsági (rendészeti) szolgálatra vonatkoznak. Az elsők tárgyilag a katonai iratokkal rokonok: a rendőrség ellátásáról, beszállásolásáról, előfogatokkal való ellátásáról szólnak. Adatokat találunk a csendőrök kihágásaira, elbocsátásukra, kitüntetésükre és a pandúrok felvételére a csendőrök közé. A csendőrség hatáskörébe tartozó rendészeti feladatokat (rablások, gyilkosságok, bűnözések üldözése, vérdíjak kitűzése stb.) tárgyazó iratokat is magában foglalja ez az irattári osztály. Találunk adatokat a hóhérok járandóságaira vonatkozólag is. D 100. RENDŐRI OSZTÁLY 1851—1853 28 csomó, 3 kötet 1—28. Iratok 1851—1853 28 csomó 29—31. Sorkönyv 1851—1853 3 kötet Ide tartoznak elsősorban az útlevél- és idegenüggyel kapcsolatos iratok. A megyei vagy városi hatóság véleményével ellátott útlevélkérelmeket a katonai kerületi parancsnoksághoz, ill. a helytartósághoz terjesztették tovább. Sok a folyamodás útlevél meghosszabbításáért, vándorlási engedélyért, összeírták a főispánság területén tartózkodó külföldieket, figyeltették" őket. Ide tartoznak egyes külföldiek kiutasításának, belföldiek szülőhelyükre való visszautasításának, a kiutasított és visszautasított személyeknek az úton való megfigyelésének, élelmezésének ügyei is. Az állambiztonsági ügyek közé tartoznak a Kossuth-bankók rejtegetői elleni eljárások, a f egy vérre jtegetők elleni eljárások, a forradalmi vezérek Jeepéinek, forradalmi jelvényeknek elkobzása, forradalmi dalok éneklésének megtiltása, izgatás miatti vizsgálatok, nép hangulat-jelentések, szökött katonák ügyei. A személy- és vagyonbiztonsági ügyek között megtaláljuk a megyefőnökök havi vagy félhavi, a csendőrség napi jelentéseit, amelyek beszámolnak a közbiztonság állapotáról, a rablásokról és gyilkosságokról, a rabok szökéséről, a csendőrök kihágásairól. A rendészeti ügyek között a legkülönbözőbb tárgyúak fordulnak elő: városrendészet (világítás, kövezés, csatornázás), tűzrendészet, gyilkosságok-