Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az 1851. augusztus 1-én kelt ügykörbeosztás hat referenciakört állapított meg, mindegyik élén egy-egy tanácsossal, ill. előadóval. Ez az ügykörbeosztás természetesen nem logikusan felépített volt, hanem a személyi adottságokhoz idomult. Ezzel szemben az irattári rendszer ennél differenciáltabb és stabilabb volt, lényegében a megszűnt helytartótanács irattári rendszerét másolta. Minden egyes irattári osztály anyagához évenként egy-egy ún. „sorkönyv" készült, a helytartótanácsi lajstromkönyvek mintájára. Ezek a szorosabb értelemben vett lajstromon kívül a számsort és mutatót is magukban foglalják. A számsor az iktatószámok és irattári jelzet (kútfő, tétel) konkordanciája. A lajstrom kútfők, ezeken belül pedig tételek rendjében haladva közli az egyes iratok tárgyát, keltét, az idegen és saját iktatószámot, kiadványok esetében sokszor csak a címzett nevét, a kiadvány keltét és iktatószámát. A lajstromok mutatói főleg személy- és helyneveket indikálnak, s egészen rövid tárgymegjelölést adnak; a kútfő- és tételszámra utalnak. A sorkönyvek nyelve 1851—1852-ben magyar, 1853-ban német. A belső ügyvitel nyelve 1852 végéig magyar volt, a levelezés addig az alsóbb hatóságokkal magyar, a felsőbbekkel német nyelven történt. Az 1853. év elejétől kezdve teljes mértékben a német nyelv használatára tértek át. D 97. KEBELBÉLI OSZTÁLY 1851—1853 17 csomó, 3 kötet 1—17. Iratok 1851—1853 17 csomó 18—20. Sorkönyv 1851—1853 3 kötet Ide elsősorban a személyzeti ügyek iratait osztották be; nemcsak a kebelbéli személyzet, hanem az alárendelt hatóságok valamennyi alkalmazottjának ügyeivel kapcsolatos iratokat. A személyi és illetmény ügyeken kívül fegyelmi ügyekkel, a hivatalnokok elleni panaszok kivizsgálásának ügyeivel is találkozunk az iratokban. A kerületbeli közigazgatási hatóságok szervezési ügyei is ide kerültek. A közigazgatás saját, belső ügyein kívül ide osztották be néhány olyan ügykör iratait is, amelyek már a külső feladatok megoldásával kapcsolatosak, így itt találjuk a községi ügyek iratait: alakulásuk, átcsatolásuk, egyesítésük, rendezésük, elöljáróik ügyeinek iratait. A községi bírók, tanítók forradalom alatti magatartását felülvizsgálták, emiatt többet elbocsátottak; a bírók, tanítók, jegyzők elleni panaszokat kivizsgálták. Az első év iratai között jelentős helyet foglalnak el a hadjáratok okozta károk megtérítésére vonatkozók: egyrészt a császári hadsereg részére kiszolgáltatott állatok, termények stb. árának kifizetése, másrészt a forradalom alatt a magyar kormány által lefoglalt javak megtérítése. Figyelemre méltók a forradalmi egyének magatartásának kivizsgálásával, zárolt javaikkal foglalkozó iratok. A Kossuth-bankók elkobzásának, a rejtegetők megbüntetésének ügyeivel is itt találkozunk. Megemlítendők még a megyei levéltárakkal foglalkozó iratok. Végül a másolatok kiadása, okmányok kiszolgáltatásai, kincstári kölcsönök visszafizetése körüli iratváltás tartozik még ide.