Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A pesti kormánykerülethez 9 megye tartozott, összesen 46 járással. Az oda utalt 620,5 négyzetmérföldnyi területen az 1850. évi népszámlálás adatai szerint 1 653 034 fő lakott. A kerületben a következő megyéket alakították ki: I. Pest-Pilis megye 94 négyzetmérföldön, 342 990 lakossal. Székhelye Pesten volt. A megye területe a régi Pilis megye területéből, valamint a régi Pest megye északnyugati részéből állt, Buda és Pest sz. kir. városokkal együtt. Nyolc járásra osztották (szentendrei, budaőrsi, váci, gödöllői, pilisi, dabasi, ráckevei és nagykátai járások). II. Pest-Solt megye 95 négyzetmérföldön, 215 057 lakossal. Székhelye Kecskeméten volt. A megye területe a régi Solt megye területéből állt, valamint Pest megye keleti részéből, (a Szolnok megyéhez csatolt Palladics-puszta és a Kiskunsághoz csatolt Péteri és KömpÖc-puszták nélkül), s ide kebelezték be a kiskun enclávékát: Kocsér és Kara pusztákat is. A megye hét járásra oszlott (kecskeméti, ceglédi, nagykőrösi, solti, kalocsai, hajósi és kiskőrösi járásokra). III. Esztergom megye 29,25 négyzetmérföldön, 98 897 lakossal. Székhelye Esztergomban volt. A megye területe a régi Esztergom megye és a régi Komárom megye Duna-jobbparti részeiből állt, Esztergom sz. kir. várossal együtt. Három járásra osztották (esztergomi, csépi vagy kisbéri és tatai járások). IV. Fejér megye 75 négyzetmérföldön, 171 273 lakossal. Székhelye Székesfehérvár volt. A megye területe megegyezett a régi Fejér megyéével, hozzá tartozott Székesfehérvár sz. kir. város is. Négy járásra osztották (székesfehérvári, móri, váli és hercegfalvi járások). / V. Borsod megye 64 négyzetmérföldön, 185 087 lakossal. Székhelye Miskolcon volt. Területe a régi Borsodéval volt azonos, öt járásra osztották (miskolci, mezőcsáti, mezőkövesdi, szentpéteri és edelényi járások). VI. Heves megye 52,5 négyzetmérföldön, 179 499 lakossal. Székhelye Egerben volt. Ide tartozott a (Külső-Szolnoktól ismét különválasztott) régi Heves megye (a Jászságban és Békésben fekvő enclávék nélkül), öt járásra osztották (egri, hevesi, gyöngyösi, hatvani és pétervásári járások). VII. Szolnok megye 63,75 négyzetmérföldön, 82 814 lakossal. Székhelye Szolnokon volt. Ide tartozott a régi (Hevestől ismét különválasztott) Külső-Szolnok megye, a Pest megyéből átcsatolt Tószeggel és Palladics-pusztával. Három járásra osztották (szolnoki, törökszentmiklósi és tiszafüredi járások). VIII. Csongrád megye 62 négyzetmérföldön, 168 062 lakossal. Székhelye Szegeden volt. Területe megegyezett a régi Csongrád vármegyéével, hozzá tartozott Szeged sz. kir. város is. Négy járásra osztották (szegedi, csongrádi, hódmezővásárhelyi és szentesi járások). IX. Jászság és Kunság 85 négyzetmérföldön, 209 355 lakossal. Székhelye Jászberényben volt. Területe megegyezett a jász és kun kerületekével, azonban Kocsér és Kara kiskunpusztákat Pest-Solt megyéhez csatolták, viszont a jászságba kebelezték be Pest és Heves megyék ott fekve