Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

kért. Végül június 22-én kinevezte a katolikus iskolák számára Madarassy János egri kerületi iskolafelügyelőt, a görög nem egyesülteknek pedig Joneskot, s ugyanakkor meghívatta Szoboszlai Pap István tiszántúli szuperintendenst, Oswald Ferenc római katolikus és Papp Szilágyi József görög katolikus kanonokot, hogy iskolatanácsosi minőségben támogassák a tanhatóságot működésében, s képviseljék ott a különböző nemzetiségeket és egyházakat. Madarassy alig egy évig működött Nagyváradon: 1851. április 20-án miniszteri tanácsosként a magyarországi helytartósághoz helyezték át; tőle a tanhatóságnál a katolikus iskolaügyek vezetését Oswald kanonok, a kezelőszemélyzet irányítását pedig Jonesko vette át. A helytartósági osztály megalakulásakor annak még nem volt tanügyi osztálya, s ezért a tanhatóságot egyelőre nem oszlatták fel: az a helytartósági osztállyal ugyanolyan viszonyba lépett, mint addig a kerületi kormányzattal (főispánnal) szemben volt. A tanhatóság 1854. november l-jével .szűnt meg. Az iratok évek és iktatószámok sorrendjében követik egymást. Az iktatószámok kettősek: a felső szám mindig a főispáni, ill. helytartósági iktatószám, az alsó a tanhatóság saját iktatószáma. Az iktatókönyv „Előadó" címfejet viselő rovatába általában beírták az ügyet intéző iskolafelügyelő nevét. A mutató bekötetlen, részben letisztázatlan fogalmazvány. Kerületi kormányzatok 1851—1853 Bach belügyminiszter 1850. szeptember 13-i rendelete, amely az országot öt közigazgatási kerületre osztotta, egy-egy kerület közigazgatásának irányítását „cs, kir. kerületi főispán"-ra bízta. Az ügyek vitele végett a főispán mellé egy helytartósági tanácsost, kerületi tanácsosokat, titkárokat, fogalmazókat és kezelési tisztviselőket rendelt. A kerületi főispán hivatalos állásában a helytartónak volt alárendelve, a végzései ellen a minisztériumokhoz lehetett fellebbezni, amelyek ezekben az ügyekben vagy maguk határoztak, vagy a helytartó útján határoztattak. A kerületi kormányzatok feladata elsősorban a belügyminisztérium ügykörébe tartozó ügyek intézése volt. Ide tartozott általában a törvények kihirdetése és végrehajtása, a közrend és nyugalom, közbiztonság fenntartása és helyreállítása felőli gondoskodás. Ide tartozott különösen: 1. a lakosság nyilvántartása, a statisztikai adatok összegyűjtése, a születési, házassági és halálozási anyakönyvek vezetésének ellenőrzése; 2. a hadsereg kiegészítésére, élelmezésére és beszállásolására szolgáló közremunkálás és az előfogati ügy; 3. a csendőrség és egyéb őrtestek alkalmazása; 4. az útlevélügy, honossági és idegenügy; 5. az ipari és kereskedelmi ügyek; 6. az egészségügy;