Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

29. Szabályrendeletek 30—32. Iktatókönyv 33. Irattári szerelőkönyv 34—38. Ügyosztály-mutatókönyvek 1850 1850 1850 1850 1 csomó 3 kötet 1 kötet 5 kötet Az elnöki iratokkal ellentétben az általános iratok iktatása az egész év folyamán megszakítás nélkül történt. Az év második felében az ügyosztá­lyok szerinti iktatást is bevezették: az általános iktatószám alatt, attól vo­nallal elválasztva, jegyezték fel az iratokra az ügyosztály-iktatószámot. Az ügyosztály száma azonban nincsen az iratokon feltüntetve. Az iratok az általános iktatószámok növekvő rendjében vannak elhe­lyezve, az egy ügyre vonatkozókat azonban gyakran együtt találjuk, az ügy­záró iratba helyezve. A Haynau-alapítvány Abaúj megyei gyűjtőívei a rokkant cs. kir. kato­nák és honvédek segélyezésére begyűlt adományokról szólnak. A közsé­genkénti aláírási íveken a családfők neve mellett foglalkozásuk is fel van tüntetve. Telkes gazdáknál a telek nagysága is. Az iktatókönyv_ első kötete elveszett; a meglevők április 4-től, az 1273. iktatószámtól tartalmazzák a bejegyzéseket. Az irattári szerelőkönyv az iratok kikereséséhez ad útbaigazítást. Az ügyosztály-mutatókönyvek nem terjeszkednek ki az egész év irat­anyagára, csak annak egy részére. Az I. ügyosztályé (Index der für das politische Wesen bestimmten I. Section der k. k. Ministerial-Raths-Canzley des Kaschauer Militár-Districtes) kb. a 3300—6700. iktatószámok közötti anyag egy részére vonatkozik. Eleinte csak az általános iktatószámra utal, később az ügyosztály-iktatószámot is megadja. A II. ügyosztályé (Index der II. Section des Kaschauer k. k. Ministerial-Commissariats) csak az ügyosz­tály-iktatószámot közli, ennek alapján a keresett irat nem található meg. A többi ilyen kötet az iratanyag más részeire vonatkozik. Az iratanyag megfelelő segédkönyvek hiányában nehezen kutatható. Braunhoffer tábornok már 1849 decemberében megjelent Nagyváradon, az ottani katonai kerület parancsnokaként. Miniszteri biztost azonban csak 1850 áprilisában adtak melléje, Cseh Ede volt Baranya vármegyei alispán személyében. A nagyváradi katonai kerület három főbiztosi kerület összefogásából keletkezett: az Észak-Bihar megyét, Szabolcs megyét a hajdú városokkal és Szatmár megyét magában foglaló debreceniéből (Uray Bálint kerülete, D 79—80.), az Arad és Dél-Bihar megyéket magában foglaló nagyváradiéból (Jósa Péter kerülete, D 81.) és a Békés, Csanád és Csongrád megyéket ma­gában foglaló szegediéből (Gaál Ede kerülete, D 82.). A szegedi főbiztosi D 89—90. K. K. MINISTERIAL-COMMISARIAT GROSSWARDEIN (R agyváradl cs. kir. miniszteri biztosság) 1850 43 csomó,7 kötet

Next

/
Thumbnails
Contents