Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
főparancsnokától kapott rendeletekről, viszont a miniszteri biztosnak is állandóan tájékoztatnia kellett a parancsnokot a közigazgatás folyásáról, s tudomására hozni a minisztériumtól vagy a császári biztostól kapott utasításait. Az új szervezés a katonai parancsnokok és kerületi főispánok közötti addigi közvetlen kapcsolatot megszüntetni látszott, a miniszteri biztos személyében újabb polgári szerv közbeiktatásával. A főispánok nem is látták szívesen, hogy fölébük helyezték e belügyminiszteri személyeket, akik eleinte mind idegenek voltak, s közbeiktatásuk Geringer felé is megszüntette az addigi közvetlen kapcsolatot. Cziráky, a soproni kerület főispánja ezért lemondott, Szentiványi Vince pesti főispán is elkedvetlenedett, s nem vállalta a pesti kerület miniszteri biztosságát sem. Geringer november 10-én körlevélben indokolta az új szervezés szükségességét. Eszerint a katonai kivételes állapot tovább tart az országban, s még előreláthatólag hosszabb időn át fenn fog állni. A közviszonyok azonban kétségkívül megjavultak a háború befejezése óta. Nem áll fenn többé annak a kényszerítő szüksége, hogy a végrehajtó hatalom mindenekelőtt a forradalom utórezgéseinek az elnyomásával legyen elfoglalva, s ilyen módon teremtse meg a lehetőséget a közigazgatás rendes menete számára. A nyugalom az egész országban helyreállt, nem szükséges tehát többé az, hogy minden egyéb közigazgatási szempontot ennek az egynek rendeljenek alá. A kivételes állapot most is azt kívánja, hogy a végrehajtó hatalmat a hadsereg parancsnoka és a neki alárendelt kerületi parancsnokok gyakorolják. Miután azonban az utóbbiali befolyása a polgári ügyekre most már nemcsak katonai szempontból kell hogy érvényesüljön, hanem a kormány reformjait kell a közigazgatás minden területén keresztülvinni, ezért rendelték melléjük a miniszteri biztosokat. Az addigi katonai kerületek számát is azért csökkentették, hogy a kormány akaratának a keresztülvitele egységesebben történjék. A kerületi főispánok helyzetén ez azonban mitsem változtat, viszonyuk a kerületi parancsnokhoz csak normalizálódik, Geringerhez pedig semmiben sem változik. 24 Bach személy szerint úgy nyilatkozott a meggondolásait neki szóban nyilvánító Szentiványinak, hogy a miniszteri biztosokat a katonai kormányzat enyhítésére állítják fel, valamint azért, hogy ideiglenes jelleggel felügyeljenek az új közigazgatási szervezet egységes bevezetésére az országban. 25 A belügyminiszter ekkor még nem ragaszkodott ahhoz, hogy minden kerületben állítsanak fel miniszteri biztost, ilyenek kinevezésére és működésük megkezdésére némelyik kerületben csak hónapok múlva került sor. A miniszteri biztosi hivatalok intézményesen mint a katonai kerületi parancsnokságok polgári osztályai működtek, s a hozzájuk érkező hivatalos beadványokat is gyakran így címezték: ,,an die Civil Section des k. k. (Pestofner) Militár-Districts". A miniszteri biztosok igyekeztek irodájukat a katonai parancsnokság közelében berendezni. A kerületi főispánok a katonai parancsnoksággal, és nem a miniszteri biztossal tartották a közvetlen érintkezést. A megyefőnökök és szabad kir. városok polgármesterei pedig a ke24 D 51. 1849. 103. 25 D 51. 1849: 321. 18* 275
