Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

viszont ezután küldte első" rendeletét. Bihar megye északi részének kormányzatát Jósa Uray Bálint debreceni főbiztosnak adta át. Dél-Biharba nem neveztek ki kormánybiztost, az ottani járások eleinte közvetlenül Jósa igazgatása alá tartoztak, míg végre 1850 elején két járási biztos kezdte meg működését, ettől kezdve Jósa ezekkel levelezett. A főbiztosság 1850. augusztus 20-án szűnt meg, irodája a nagyváradi miniszteri biztosság irodájába olvadt bele. Jósa iratai évek és iktatószámok növekvő rendjében követik egymást. Némelyik iratot egy későbbihez szerelték, ilyen esetben ezt az iktatókönyv „tárgyaltatott" rovatában feljegyezték. Az iratanyag hiányos, az első iratcsomó élén 1853-ban készült hiányjegyzékek találhatók. Az iktatókönyv az 1849. évben október l-jével kezdődik, a 464. számmal. A mutatókönyv bejegyzései nem követik egymást szoros betűrendben, és tárgyi címszavakat alig találunk benne. Néhány 1850. évi bizalmasabb, személyi vonatkozású vagy politikai tárgyú iratot a titkos iratok csomójában helyeztek el. Ezek is általános iktatószámokat viselnek, s ezek rendjében vannak elhelyezve, az iktatókönyvben azonban tárgyukat nem jelölték meg, csupán „praes." rövidítéssel jelezték, hogy ezeket elnökileg kezelték. A titkos iratokat ennek megfelelően a .mutatókönyvbe nem vezették be. D 289., 82. GYULAI GAAL EDE SZEGEDI KER. FŐBIZTOS 1849 augusztus—1850 április 32 csomó, 5 kötet Gyulai Gaál Ede dunántúli konzervatív középbirtokos a szabadságharc idején a 3. cs. hadtest hadbiztosaként működött. Haynau augusztus 13-án ideiglenesen a szegedi kerület főbiztosává nevezte ki, azzal a megjegyzéssel: be kell bizonyítania, „hogy dicsérendő buzgalom mellett a szükséges belátással és tapintattal is rendelkezik" (D 55. 1849:47 RG.). Kerületéhez Békés, Csongrád és Csanád megye, valamint Szeged szabad királyi város tartozott. Egy nappal kinevezése után már Szegeden volt, s ott azonnal jelentkezett a városparancsnoknál, aki nyomtatásban közzétette kinevezését. Kerületében az élet megindulásának legnagyobb akadálya a teljes pénzhiány volt: az osztrák bankjegyeket kereskedők és ügynökök vásárolták fel, míg Windischgrátz Pestet megszállva tartotta, a Kossuth bankókat a császáriak kobozták el. Gaál első ténykedései közé tartozott, hogy Csanád megye alispánjának a makói sóhivataltól 2000 forintot utalt ki; Szeged városa részére nem sikerült kölcsönt szereznie. Minthogy a kerület sokáig el volt zárva a fővárostól, sok olyan árucikk is hiányzott, ami pedig a mindennapi élethez szükséges. Gaál úgy ítélte meg, hogy kerületében a vagyonoknak mintegy kétharmad részét el kell majd kobozni, s ezért oda egy királyi ügyész sürgős kinevezését kérte. Wöber szegedi polgármesterrel hamarosan letétette a hivatalos esküt, majd a megyék szervezéséhez látott. Csongrád és Csanád megyékben még Gaál megérkezése előtt megindult a szervezés; a császári katonaságnak Szegedre történt bevonulása után, augusztus 2-án Cziráky, a 4. hadosztály hadbiztosa, kinevezte Temesvári István