Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

nautól megszálló katonaságot kért a két városba, amely akkor is ott marad, ha a hadműveletekben részt vevő csapatok onnan tovább vonulnak, mert a forradalmi érzelmű lakosságot a hatóságok szerinte csak úgy tudják féken tartani, ha megfelelő katonai erőre támaszkodhatnak. A megszálló katonaságot megkapta, és rövidesen berendezkedett Pesten a katonai kerületi parancsnokság is, Kempen altábornaggyal az élén. Pest megye elnökeként Madarassy László első alispán működött, Szentiványi augusztus 9-én helyezte hivatalba a megye új, ideiglenes tisztikarát. Augusztusban bővült Szentiványi kerülete: Esztergom megyét is oda utalták, Esztergom sz. kir. várossal egyetemben. A megye ideiglenes tisztikarát Szentiványi augusztus 20-án nevezte ki; az elnökséget Jagasits Sándor alispánra ruházta, a tisztikar többi tagjaként nagyrészt azokat nevezte ki, akiket Windischgrátz idejében Andrássy József akkori kir. biztos helyezett hivatalba. Szentiványi Esztergom sz. kir. város ügyeinek ideiglenes vezetését is Jagasitsra bízta. Jagasits úgy tájékoztatta a főbiztost, hogy a városi tisztikarban senki sincs, aki a forradalmi kormány iránt rokonszenvet ne mutatott volna, „de mivel a város öszves népessége kivétel nélkül ép ezt tevé", azt kérte, engedje a tisztikart ideiglenesen hivataloskodni. Szentiványi ebbe belement. Szeptember 1-én a főbiztos azt jelentette Geringernek, hogy eddig még inkább csak a két főváros és Pest megye közeli járásainak ügyeit intézte, a többi területre csak ezután terjeszti ki hatáskörét. Hivataloskodását az is gátolta, hogy személyzete igen kis létszámú volt, s Budán a kincstári épületek a katonaság kezén lévén, még megfelelő elhelyezést sem talált irodája részére. A Jászkun kerület szervezéséhez csak szeptemberben fogott hozzá. Ekkor sem ment ki személyesen, hanem Varga Soma Pest megyei szolgabírót küldte ki, hogy az ottani helyzetet megismerje, s a tisztikart biztosítsa, hogy akik a forradalom alatt különös szerepet nem vittek, ideiglenesen hivatalukban megmaradhatnak. A kerület ügyeinek ideiglenes vezetését Kenéz (Knézy) Mihály turkevei lakosra bízta, majd főkapitány kinevezésére tett javaslatot. Haynau december 20-án a javaslatnak megfelelően Jankovics György Pest megyei másodalispánt nevezte ki a Jászkun kerület főkapitányául. A véglegesnek szánt rendezésre 1850 elején került sor. Ennek során a „forradalmi szellemű" és nagy kiterjedésű Pest megyét részben politikai, részben közigazgatási okokból három részre osztották fel, s az új kormánybiztosságok székhelyeiül Pestet, Kecskemétet és Kalocsát jelölték ki. A pesti megyefőnökséget ifj. báró Mathényi Lászlóra bízták. Kecskemétre Keresztessy Józsefet nevezték ki, Kalocsára pedig Végh Ignácot küldték. Szentiványi, minthogy a kormány által bevezetett közigazgatási reformokkal nem értett egyet, nemsokára ezután lemondott, s helyette rövid ideig Ambrus Mihály vezette a főbiztosi hivatalt. Április 10-én azután Koller Ferenc mint a pesti katonai kerület miniszteri biztosa vette át a főbiztosság irodáját, ettől kezdve tehát a főbiztossági irattár tulajdonképpen már a miniszteri biztosság iratait tartalmazza. A miniszteri biztosság sem volt azonban hosszú életű, 1850. december 18-án már Augusz Antal mint a pesti kerületi kormányzat vezetője intézi az ügyeket. A kerületi kormányzat csak