Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

felelő beosztott személyzetet erőszakolt rá, akikkel nem tud eredményt elérni. Mielőtt a megyék végleges szervezésére sor került volna, a lőcsei kerületet megszüntették. Swieceny, a kassai katonai kerület miniszteri biztosa március 28-án felszólította Freyseisent, adja át a főbiztossági iratokat és hivatali pecsétet, s maga jelentkezzék Kassán szolgálattétel végett. Freyseisen április 2-án utasította a kormánybiztosokat, hogy hivatalos jelentéseiket ezután a kassai katonai kerületi parancsnokság polgári osztályához intézzék. Péchy hivatalában a beadványokat és a kiadványfogalmazatokat eleinte külön kezelték. Az első iratcsomó élén az 1849 november—1850 január közötti kiadványok fogalmazatai feküsznek (Referats-Brouillon) iktatószámaik rendjében, utánuk ugyanez időszak beadványai, hasonlóképpen rendezve. 1850 februárjától kezdve a kiadványok fogalmazatait a beadványokba illesztett lapokra írták. Az 1849. évi iktatókönyvbe külön vezették be a beadványokat, és külön a kiadványokat, mindkét sorozatot eggyel kezdődő, egymástól független számsorban. Az 1850. évi iktatókönyvben már csak egy számsor van, s a kiadványok a hozzájuk tartozó beadványokkal közös iktatószámot viselnek. Az 1849. évi kiadványfogalmazatok keltezetlenek. D 75. GR. SZIRMAY SÁNDOR KASSAI KER. FŐBIZTOS 1849 augusztus—1850 április 16 csomó, 6 kötet 1—16. Iratok 1849—1850 16 csomó 17—18. Iktatókönyv 1849—1850 2 kötet 19—20. Mutatókönyv 1849—1850 2 kötet 21—22. Irattári szerelőkönyv 1849—1850 2 kötet Gróf Szirmay Sándor alezredesnek Bécsben különös érdeméül tudták be, hogy Sáros megyei szlovák és ruszin parasztokból szabadcsapatot szervezett, s ezzel Schlick hadseregéhez csatlakozott. Haynau 1849. június 15-én nevezte őt ki kerületi főbiztosnak. Kerületéhez utalták Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyéket, valamint Kassa, Eperjes, Bártfa és Szeben szabad királyi városokat. Szirmay augusztus 12-én kezdte meg hivatalos működését. E hó végéig ez inkább csak Abaúj és Sárosra terjedt ki, mert kerületének többi megyéje akkor még nem volt pacifikálva. Abaújban és Sárosban, meg a szabad királyi városokban még Szirmay megérkezése előtt Péchy Imre szervezte meg a tisztikarokat. Abaúj megye elnökévé Olasz Jánost, Sárosévá saját vejét, Semsey Albertet tette meg. Szirmay ezeket meghagyta állásukban. Zemplén megyébe Szirmay szeptember elején egyelőre csak a felsőbb rendeleteket küldte meg kihirdetés végett, s a közigazgatás vezetését ideiglenesen Dráveczky Alajosra bízta. Ö maga először Ung megyébe kívánt menni, ahova három század katonaságot kért, a „rend helyreállítására". A me-