Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az ügyiratokban az elnöki iktatókönyv, a jegyzőkönyvekben a mutató alapján lehet kutatni. Az elnöki iktatókönyvbe minden iratot bevezettek, amely a részleghez került. Egyszerűbb ügyeket (pl. a vizsga napjának kitűzése) az elnök saját hatáskörében intézett el, s csak a fontosabbakat utalta a bizottsági ülés elé. B) A KERÜLETI HATÓSÁGOK IRATAI A Bach-kori kerületi hatóságok közül a katonai kerületi parancsnokságok iratai nincsenek az Országos Levéltár őrizetében. Ezeket — amennyiben megmaradtak — a Hadtörténelmi Intézet Levéltára őrzi. A kerületi hatóságok iratait nem vitték Bécsbe, azokat mindig az utódhatóság vette át, majd a kerületi beosztás megszűnte után Budán vonták össze. A Haynau-féle katonai kormányzat idején először a kerületi főbiztosokat (1849—1850) nevezték ki, majd a főbiztosi kerületeket fokozatosan megszüntették, és az ország öt kerületre bontásával kapcsolatban miniszteri biztosságokat (1849—1850) szerveztek meg. Az utóbbiak mellett kerületi tanhatóságokat (1849—1853) létesítettek, ezek a provizórium időszakában is fennálltak. A provizórium idején működött kerületi kormányzatok (1851—1853) már a katonai kerületi parancsnokságoktól lényegileg függetlenek voltak. A definitívum időszakának ún. helytartósági osztályait jogilag országos hatóságoknak tekintették. Minthogy azonban illetékességük csak egy-egy kerületre terjedt ki, és regisztratúráik szervesen kapcsolódnak a kerületi kormányzatok irattáraihoz, irataikat itt ismertetjük. KERÜLETI FŐBIZTOSOK 1849—1850 Az ország katonai meghódítása után az uralkodó kerületi főbiztosokat nevezett ki, akiknek az volt a feladatuk, hogy egy-egy nagyobb (másfél—hat megyét magában foglaló) terület közigazgatását a Habsburg parancsuralom szellemében szervezzék át. A főbiztosok részére készült hivatali utasítás 1849 júliusában kelt Bécsben. Eszerint a főbiztos kerületében a polgári közigazgatás első szerve, s mint ilyen közvetlenül van a polgári ügyekben teljhatalmú császári biztos alá, és az illető katonai kerület parancsnoka mellé rendelve. Ö irányítja az egész polgári közigazgatást a hozzá utalt megyékben, sz. kir. városokban és kerületekben, saját felelőssége alatt, de a katonai kerület parancsnokával állandó egyetértésben. A főbiztosok közvetlenül levelezhettek a szomszédos koronatartományok vezető polgári hatóságaival, helytartósági és kerületi elnökeivel, mindazokban az ügyekben, amelyek kerületük közigazgatását érintették. Működésüket — a hadi- és ostromállapotra való tekintettel — úgy kellett kifejteniük, hogy a legfelső hadi és polgári közigazgatás egysége megőriztessék, és különösen