Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A bizottmány állásfoglalásától fügött az illető közalkalmazottak illet­ményeinek további folyósítása. A bizottmánynak nyomozást kellett indítania valamennyi pest-budai állami hivatalnál szolgáló minden egyes alkalmazott ellen, s akiknek forradalom alatti politikai magatartása aggályos volt, azok­nak ügyét a haditörvényszékekhez tették át. A politikai magatartástól elte­kintve a bizottmánynak azt is tekintetbe kellett vennie, hogy az egyes köz­alkalmazottak képességeiknél fogva további alkalmazásra jelölendők-e, vagy nyugalomba helyezendők, esetleg fegyelmi úton távolítandók-e el? Gerin­ger a bizottmánytól „pártatlan szigorúságot" várt. A bizottmány októberben megkezdte működését. Tagjai között egy ka­marai tanácsos is helyet foglalt. 20 November 21-én azután Geringer azt kö­zölte a bizottsággal, hogy a kincstári igazgatóságon belül hasonló bizottság alakult, s ezért a kamarai képviselők további jelenléte a bizottmányban fe­leslegessé vált, minthogy annak nem kellett többé a kamarai alkalmazottak­kal és nyugdíjasokkal foglalkoznia. A bizottmánynak eleinte minden tárgyalási eredményt meg kellett kül­denie a haditörvényszéknek, november 12-től kezdve csak azokat, amelyek az illetmények folyósítására, ill. azok beszüntetésére vonatkoztak. Ha egy­egy hivatali kategóriával vagy szolgálati ággal végzett, a bizottság javas­latait Geringer elé terjesztette. Működése nem sokáig tartott: október 18-án tette közzé a hirdetményt, amely szerint előtte minden Budán és Pesten szolgálatot teljesítő vagy teljesített közalkalmazott és állami nyugdíjas ma­gát 30 napon belül igazolni tartozik, és decemberig befejezte működését. Minden egyes személy igazoló iratát — amely általában mellékletekkel fel­szerelve érkezett be — palliumba helyezték, s erre vezették rá az elintézést: a kategória római számát és a 15 kérdőpontból álló igazolás egyes kérdéseire adott rövid válaszokat. (A kérdések egyike ez volt: adott-e a pártütő kor­mánynak reverzálist?) Az iratok hivatalok szerint vannak csoportosítva, azokon belül az egyes személyek iratai ötletszerű rendben követik egymást, s így vannak hivatalon­ként újra kezdődő sorszámokkal ellátva. Az egyes csomók tartalma a kö­vetkező : 1. Reichsbaronen Nationalmuseum Brief- und Fahrpostverwaltung zu Ofen und Pest. Pensionisten und Pensionistinnen Hauptversatzamt zu Pest 2. Maximen, Verordnungen, Protocolle, verschiedene Amtspersonal-Ver­zeichnisse u. s. w. (közte az egyetemre, a váltó-feltörvényszékre, a Kúriára vonatkozó iratok is). Lehrkörper, als: K. Landes-Uni versität, k. Josephs-Industrieschule, k. Prae­parandie, k. Oberschulendirection des Ofner Districts, Griechisch nicht unierte National Schulen Deputation 20 Ghyczy, majd őt Eötvös Pál váltotta fel. A bizottság többi tagjai: Havas József, Szabó Károly, Beniczky Ágost, Kovács Pál, Engel Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents