Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

után Ferenc József nem nevezett ki új miniszterelnököt, mintegy ezzel is dokumentálva, hogy a kormánynak ő maga a feje. Az új rendszer a minisztériumok szerkezetében is bizonyos változtatásokat hajtott végre. Egy 1852. április 25-én kelt legfelsőbb elhatározás az államrendőrségi és biztonsági rendőrségi ügyeket kivette a belügyminisztérium hatásköréből, és külön felállítandó „legfelsőbb rendőrhatóság" (Oberste Polizeibehörde) hatáskörébe utalta; ennek vezetését a császár Kempen altábornagyra, a csendőrség főparancsnokára bízta. Másrészt viszont 1853 elején feloszlatták a földművelés- és bányaügyi minisztériumot, s annak hatáskörét a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium között osztották meg. így a kormány szerkezete egyre jobban hasonlított az 1848 előttiéhez, s már magában ebben a tényben is az 1848-as hagyományokkal való szakítás szándéka jutott kifejezésre. A birodalmi centralizmus kormányzatának története Magyarországon három fő szakaszban játszódott le. Az első —• a szabadságharc megindulásától a tavaszi hadjáratig — Windischgrátz Alfréd kormányzata az országnak a császári hadsereg által megszállva tartott területein nem más, mint a birodalmi centralizmus korának előtörténete. Ez idő alatt a bécsi kormánykörök még csak az 1848 márciusi vívmányok jogérvényét vonták kétségbe, s Ferenc József az 1849. március 4-i oktrojált alkotmányban is a magyar alkotmánynak csupán az új alkotmánnyal összhangban nem levő jogszabályait nyilvánította érvénytelennek. A középső szakasz a tulajdonképpeni centralizmus kormányzata. Ez formálisan Ferenc József 1849. június 4-i elhatározásával kezdődik, amellyel a Schwarzenberg miniszterelnök által Magyarországnak a birodalomba való beillesztésére tett javaslatot jóváhagyta. E szakasz kormányzati rendszerét Bach belügyminiszter dolgozta ki. Végül az utolsó szakaszt Benedek Lajos kormányzata alkotja. Ebben a Bach bukása utáni, átmeneti időben már megkezdődött a centralista kormányzati rendszer lebontása, s az 1847-es állapotokhoz való visszatérés. E szakaszt Ferenc József 1860. április 19-i elhatározása vezette be, amelyben a magyar országgyűlés egybehívását és a megyei hatóságok mellett megyegyűlések engedélyezését helyezte kilátásba. 1. Windischgrátz Alfréd kormányzata 1849 január—április Windischgrátzet katonai sikerei és a császártól nyert teljhatalma egy időre olyan helyzetbe juttatták, amelyben a Habsburg-birodalom kormányzatának újjáalakítását döntő módon igyekezett befolyásolni. Vérbeli konzervatív arisztokrata létére, minden, ami a forradalomra emlékeztetett, gyűlöletes volt számára. Abban az 1848. november 21-i levelében, amelyben Schwarzenbergnek az újonnan kinevezett miniszterelnöknek a követendő kormányzati módszerekre vonatkozó nézeteit kifejtette, fő követelmény-