Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
berg különös erélyt kívánt tőle annak érdekében, hogy Magyarország a Birodalommal mielőbb egységes állami kötelékbe kerüljön. 15 Geringer, aki ezt közvetlenül megelőzőleg az osztrák belügyminisztériumban működött, a körülményekhez képest hozzá is fogott a magyarországi közigazgatás lehető megszervezéséhez. Rövidesen Pozsonyba költözött át, s itt ügyködött egészen július hó végéig, amikor azután a magyar fővárosba tehette át székhelyét. 16 Szőgyény László, aki Windischgrätz főparancsnoksága idején a magyarországi polgári kormányzatot vezette, június 20-án adta át hivatalos iratait és pecsétéit Geringernek, az utóbbi vette át a Windischgrätzféle főparancsokság polgári osztályának addig a volt magyar kancellária épületében őrzött iratanyagát is. 17 A pozsonyi időszakban Geringer elsősorban az osztrák minisztériumokkal és főhatóságokkal, a szomszédos tartományfőnökkel, Eötvös József causarum regalium directorral (királyi jogügyigazgatóval), Almássy Móriccal, az ideiglenes kamarai igazgatás vezetőjével, valamint az országban már fungáló kerületi biztosokkal levelezett. A hadseregparancsnoksággal oly szoros kapcsolatot tartott fenn, hogy némelyik kiadmányát egyenesen Haynau kiadmányozta. Ebben az első időszakban — s még pesti tartózkodásának kezdetén is — a polgári közigazgatás igen nagy nehézségekkel küzdött: ahol nem volt császári katonaság, ott megszűnt a hatalma. Gróf Zichy Ferenc és Péchy Imre orsz. biztosok a maguk területén polgári hivatalnokokat neveztek ugyan ki, ezek azonban, mint hadsereg- és politikai biztosok, legtöbbször éppolyan gyorsan letűntek a színről, mint ahogyan feltűntek, mert a csapatok előnyomulásával tevékenységüknek megszűnt minden hatalmi támasza. 18 Budára érkezése után Geringer a királyi palota épen maradt részében szállt meg. ,,Centralbureau"-ját azonban Pesten, az Ullmann-féle házban (később a főkapitányság épületének egy része) rendezte be, miután a hadseregparancsnokság is, amellyel pedig állandó összeköttetésben kellett állnia, Pestre költözött. Csak később, amikor irodáját helytartósággá, önálló kormányhatósággá szervezték át, s a katonasággal való kapcsolat közelsége nem volt már döntő, költözött át hivatala Budára, a volt helytartótanács épületébe. Geringer kezdetben több olyan tisztviselőt vett maga mellé, akik már 1848 előtt is magyar kormányhatóságok szolgálatában állottak, így Havas Józsefet, akit a volt helytartótanács segédhivatalainak vezetésével és a helytartótanácsnak közvetlenül alárendelt intézmények felügyeletével bízott meg, Torkos Mihályt, aki az úrbéri kárpótlás és az új rendszerű egyenes adóztatás kivitelezését készítette elő, vagy Babarczy Antalt, aki a főhadbiz15 Schiitter i. m. 150—153. 1. 16 Geringer hosszabb időt töltött Magyarországon, mint azt Berzeviczy Albert „Az absolutismus kora Magyarországon" c. művében (I. 112. és 273. 1.) feltünteti. Pozsonyba nem 1849. július 22-én érkezett először, akkor már egy hónapja ott intézte a magyar ügyeket, és 1852. január 1-én még Budáról keltezte azt a rendeletét, amellyel a helytartóság vezetését teljesen de la Motte kezébe tette le. (D 51. 1852: 2.) 17 „Diese Section de triste memoire" írja neki ez osztályról Ransonnet, a minisztertanács titkára, az iratok átadásával kapcsolatban. (D 55. 1849: 4.) 18 D 51. 1849: 30.
