Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az iktatókönyv csak az ügykezdő iratoknál tünteti fel az irat meglétét, első rovatába vörös irónnal írt „a" (aufbewahrt?) jellel. Az utolsó rovat tünteti fel az irat helyét (alapszámot). Az 1859. évi iktatókönyv hiányzik. A mutatókönyv az első években csak a kezdőbetűt veszi figyelembe, egy-egy betű alatt a címszavak az iktatószámok növekvő rendjében követik egymást. A mutató rövid tárgymegjelölést ad — leginkább tulajdonneveket — és csupán az iktatószámra utal. 1854-től a tárgymegjelölések tekintélyes része fekete tussal átmázolva. 1855-től kezdve a betűsor a kezdőbetűn kívül az első magánhangzót is figyelembe veszi. Az 1857. és 1858., valamint az 1859. és 1860. évek mutatói egy-egy kötetben vannak. Ezeknél egy (közös) betűsor fut végig a köteten, s az egyes betűknél a két év bejegyzései egymástól elkülönítve követik egymást. Az 1859—1860. évi mutató az iktatószámokon kívül az alapszámokra is utal. D 45. JUSTIZ SECTION (Igazságügyi osztály) (1851—) 1852—1856 15 csomó, 14 kötet 1—14. Iratok 1852 január—1856 szeptember 14 csomó 15—18. Iktatókönyv 1853—1856 4 kötet 19—24. Mutató 1851—1856 6 kötet 25—28. Directorium, irattári számkönyv 1853—1856 4 kötet 29. Névjegyzékek 1849—1854 1 csomó Albrecht főherceg kormányzósági (elnöki) irodájának 1852 áprilisában történt végleges megszervezése óta a III. hadseregparancsnokság igazságügyi osztálya a kormányzóság kötelékébe került át. Az osztály vezetője még rövid ideig Nedelkovich hadbíró őrnagy, majd — miután őt a politikailag kompromittáltakkal való rokonszenvezéssel vádolták meg — Franz József hadbíró őrnagy lett. Az osztály feladata volt a kivételes állapottal kapcsolatos ügyek intézése, elsősorban a haditörvényszékekkel való levelezés. Az osztály 1856-ban megszűnt, ill. a rendőri osztállyal együtt beleolvadt az új főkormányzóság elnökségébe. Az osztály iratanyagát 1860-ban a haditörvényszékek irataival együtt Bécsbe vitték fel a rendőrminisztériumba. Később — ugyanúgy, mint a rendőri osztály iratai — a Kriegsarchivba kerültek, s onnan az első világháború után a Hadtörténelmi Levéltárba. A selejtezés igen erős volt, az 1860. évi átvételi jegyzék

13 szerinti 121 csomó iratból ma 17 csomó van meg. Az osztály iratai politikai foglyok, gerillák, rablók stb. ügyeivel kapcsolatos vizsgálatokra vonatkoznak. E vizsgálatok során az osztály különböző katonai, csendőri és polgári szervekkel való levelezést is készített elő. Az iktatókönyv tárgyrovata elég bő. Az elintézésre és irattározásra vonatkozólag azonban az iktatókönyv semmiféle bejegyzést nem tartalmaz. 13 D 161. 1860. III. 4956.