Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
A pénzügyminisztérium a neki alárendelt szervekkel a főkormányzósá-gon keresztül csak szolgálati helyek betöltésének ügyében, szervezési vagy törvénykezési rendelkezések esetében levelez, s ha rendeletének általános fontosságú tartalma miatt azt jónak látja; egyébként a levelezés közvetlenül, a főkormányzóság kihagyásával történik. A postaigazgatóságok, vasúti és távíróhatóságok a következő esetekben leveleznek a kormányzóságon keresztül elöljáró minisztériumukkal: a) szervezeti vagy törvénykezési változtatásokra vonatkozó javaslatok; b) szolgálati helyek betöltésére javaslatok; c) új összekötő vonalak megnyitása vízen és szárazon, a posta-, vasút- és gőzhajózási forgalom menetrendi és járatszabályozása; d) fontosabb és nagyobb építkezések, amelyek a politikai hatóságok közben jötté vei történtek; e) alkalmazottak fegyelmi ügyei. Az ilyen ügyekre vonatkozó miniszteri rendeletek nyílt pecséttel, a főkormányzósághoz mennek. Egyébként a levelezés közvetlenül történik. Minden olyan polgári igazgatási ágnak, amelynek kiadásait teljesen vagy részben az államkincstárból vagy valamely nyilvános alapból fizetik, évi költségvetési előirányzatát a főkormányzósághoz kell beküldeni, s az esetleges megjegyzéseivel ellátva továbbítja. A főkormányzóságnak joga van az olyan ügyeket is, amelyek eldöntése az ő hatáskörébe tartoznék, a minisztérium vagy központi hatóság elé terjeszteni, ha onnan szakszerű elintézés várható vagy a szolgálat érdeke azt megkívánja. 9 Az átszervezéssel kapcsolatban a kormányzóság elhelyezésileg is elkülönül a hadsereg-főparancsnokságtól. Az új „főkormányzóságnak" nincsenek osztályai, a volt polgári osztály alkotja a hivatal törzsét, míg az elnöki ügyek intézésére gr. Haller Ferenc adlátus vezetése alatt ún. elnöki iroda alakul, amelybe beolvad a volt rendőri és igazságügyi osztály is, mint az iroda második része (az iroda első része a volt adlátusi irodának folytatása). Ugyanakkor br. Condé Emilt felmentik a polgári osztály vezetésétől, s a főkormányzóság br. Hauer István belügyminiszteri osztályfőnök irányítása alá kerül. Az ügyek száma most már nem növekszik, sőt inkább csökken, hiszen a hatáskör új szabályozása bizonyos fokú decentralizációt is jelentett. A „főkormányzóság", ez a véglegesnek szánt magyarországi főhatóság nem volt hosszú életű, az olaszországi hadjárat és annak hazai hatása új helyzetet teremtett, aminek következtében 1860. április 19-én az uralkodó Albrecht főherceget „egyelőre" felmentette főkormányzói és hadseregparancsnoki tiszte alól, s a továbbiakig Benedek Lajos táborszernagyra ruházta az ország politikai közigazgatásának vezetését és az országos főparancsnokságot. Ugyanakkor azt is elrendelte, hogy a helytartósági osztályok Budán egyesüljenek egy helytartósággá, ami közvetlenül Benedeknek lesz alárendelve. 10 Benedek már április 24-én hivatalos körlevélben tudatta a bécsi kormányszervekkel és az alárendelt hazai hatóságokkal, hogy az ország közigazgatásának és az országos hadi-főparancsnokságnak vezetését átvette. 11 9 D 46. 1857. XVI. B t No. 56. 10 D 46. 1860. Organisierungs-Act. 3185. 11 Uo. 3262.
