Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

s annak vezetését br. Hübner volt párizsi nagykövetre bízta. Hübner alig két hónap múltán lemondott. Utódja, br. Thierry rendőrminiszter a magyarországi politikai ellenállást erélyes rendszabályokkal igyekezett letörni. E rendszabályok közé tartozott az 1860. március 3-án gr. Széchenyi Istvánnál és híveinél tartott házkutatás is. Az októberi diploma kiadásával egyidőben Ferenc József úgy intézkedett, hogy a rendőrminisztérium a változott közjogi helyzetben is fennmarad, az egész birodalom számára rendelt központi hatóságként. Thierryt ekkor a rendőrminiszteri székben Mecséry Károly váltotta fel. A Széchenyiiratokat a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban zárt letétként kezelték, míg az 1918 őszén bekövetkezett események azokat a kutatás számára hozzáférhetővé tették. Az iratokat ezután Károlyi Árpád rendezte, nagy részüket ő és Angyal Dávid publikálta.

4 A badeni levéltári egyezmény végrehajtása során kerültek Magyarországra. A rendőri iratok a Széchenyi és hívei elleni vizsgálat során keletkeztek. Thierry rendeletére 1860. március 3-án a reggeli órákban rendőri házkutatást tartottak gróf Széchenyi Istvánnál a döblingi intézetben, továbbá írnokánál, Kiss Mártonnál, két fiánál Bélánál és Ödönnél, mostohafiánál gr. Zichy Gézánál, s végül néhány olyan személynél, akik gyakran fordultak meg Széchenyinél, s ezzel kormányellenes szervezkedésben való részvétel gyanúját vonták magukra: Hollán Ernőnél, Falk Miksánál, Kecskeméthy Aurélnál. A házkutatások során különösen Széchenyi Istvánnál és Kissnél foglaltak le nagy mennyiségű iratot. A lefoglalt iratokat a rendőrség átvizsgálta, a magyar nyelvűekből német nyelvű kivonatokat készítettek, s mindezeket a rendőrminisztériumban őrizték. A vizsgálatot még azután is folytatták, hogy Széchenyi április 8-ra virradó éjszaka véget vetett életének, sőt azt a temetésével, az érte mondott gyászmisékkel kapcsolatos események s az azok alkalmával megnyilatkozó hangulat megfigyelésére is kiterjesztették. Csak Thierry utódja, Mecséry rendőrminiszter szüntette meg a vizsgálatot az uralkodó engedélyével. Ezután a lefoglalt iratok egy részét visszaadták a Széchenyi családnak, más részüket azonban visszatartották a rendőrminisztériumban, és ott meg akarták semmisíteni. Széchenyi Béla erélyes tiltakozása a visszatartott iratok elpusztítását megakadályozta ugyan, azt azonban nem érte el, hogy azokat neki kiadják. Károlyi Árpád a rendőri iratokat a következőképpen csoportosította: I. A házkutatásokra és Széchenyi István irathagyatékára vonatkozó iratok, 1860—1863 II. Kivonatok Széchenyi és híveinek irataiból (német nyelven) III. Széchenyi István temetésére, az érte mondott gyászmisékre vonatkozó rendőri jelentések. A rendőri iratok egy része a második világháború során elpusztult, a megmaradtak némelyikén a háborús károk nyomai láthatók. 4 Károlyi Árpád: gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I—II. k. Bp. 1921—1922. Fontes Históriáé Hungáriáé Aevi Recentioris. Gr. Széchenyi István összes munkái 7—8. k.; Angyal Dávid: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Bp. 1925. Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentioris. Levelezések.