Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

ismertetett csoportnak felelt meg. De ezt a fasciculus szerinti rendezést nem fejezték be, s így a legtöbb megyénél csak az iratok egy részén van fasciculus-jelzés; egyes megyéknél pedig egyáltalán nincs.) Az „Acta extraserialia, Fasc. 1—7" sorozat fasciculusok szerint van rendezve. Az 1. és a 2. fasciculusban nemességért folyamodók ügyeire vonatkozó 1742—1746. évi iratok vannak, melyek eredetileg az „Acta miscellanea"ban Fasc. 33. No. 204. jelzet alatt voltak elhelyezve. A 3. fasciculusban néhány megyének a nemességvizsgálat ügyében a helytartótanácshoz küldött 1728— 1732. évi levelei vannak. A 4. fasciculus hiányzik. Az 5. fasciculusban egy 1727. évi iraton kívül (amely eredetileg az „Acta miscellanea"-ban Fasc. 49. No. 250. jelzet alatt volt elhelyezve) nemességet bizonyító oklevelek másolatai vannak, minden rendszer nélkül. Az irat és a másolatok folytatólagos sorszámozással (1—28 numerus) vannak ellátva. A 6. fasciculus egy 1755. évi és egy 1776. évi iratot tartalmaz. A 7. fasciculusban a megyéknek azon 1781 — 1783. évi felterjesztései vannak, amelyekkel a kihalt nemes családoknak a megyei levéltárban elhelyezett nemesleveleiről szóló jegyzéket küldik meg a helytartótanácsnak s az ezekkel kapcsolatos helytartótanácsi fogalmazványok. A fasciculuson belül numerusok szerint vannak rendezve az iratok; egy-egy numerusban egy-egy megyére vonatkozó iratok vannak, időrendben. A megyék nagyjából betűrendben (latin neveik szerint) következnek egymás után. A 7. fasciculus után néhány jelzet nélküli, 1725—1783. évi irat van még ebben a sorozatban. Az „Idealia No. 1—10" sorozatban az elvi jelentőségűnek tekintett iratokat helyezték el, numerusok szerint. Egy-egy numerusba az egy-egy tárgykörbe (pl. nemességvizsgálat; birtokadományozás) tartozó iratokat tették, (így - az 1. numerus, melybe a nemességvizsgálati iratokat tették, aránytalanul nagy lett a többihez képest.) A numerusokon belül az iratok keltük rendjében következnek egymás után. A 3. és az 5. numerus hiányzik. Az „Acta comitatuum" sorozathoz van segédkönyv, az „Index actorum nobilium" című lajstrom és mutató; ez azonban a sorozat végleges rendezése előtt készült, és így nem ad teljesen hű képet róla. Betűrendes ez a segédkönyv. Minden betűnél először az odatartozó megye vagy megyék iratainak lajstromát találjuk. Ez a lajstrom minden megyénél először á nemességvizsgálat ügyében a megyével folytatott levelezést veszi számba, időrendben; azután pedig az egyes családok nemességére, illetve egyes konkrét ügyekre (pl. adóztatás miatt emelt panasz) vonatkozó iratokat családonként, ill. ügyenként s azon belül időrendben. A lajstrom után minden betűnél egy mutatórész következik, amely közli azoknak a családoknak a nevét, amelyeknek nemességvizsgálatára vonatkozó iratok vannak a sorozatban, ill. közli a tárgyi címszavakat s minden családnévnél, ill. címszónál utal arra a megyére, amelynek lajstromában az illető családra, vagy ügyre vonatkozó bejegyzés megtalálható. Az egyes megyéken belül az iratok ma már legtöbbször nem abban a sorrendben vannak elhelyezve, mint amelyben a lajstrom készítésekor voltak, sőt van olyan eset is, hogy több vagy kevesebb irat van a megyénél, mint amennyi a lajstromban szerepel. Ezért leghelyesebb, ha a kutató — miután megállapította a segédkönyvből, hogy az őt érdeklő iratok melyik megye iratai közt vannak — kikéri ennek a megyének összes iratait. De ha a kutatás szűkkörű és a kutatónak csupán egyes iratokra van szüksége, akkor a megye