Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
Az „Idealia" sorozatban az elvi jelentőségű iratok vannak, numerusok szerint rendezve. Egy-egy numerus alatt több, sokszor különböző tárgyú irat fekszik, időrendben. Az „Acta" sorozathoz lajstromkönyvek vannak, ezek alapján lehet kutatni bennük. A lajstromkönyvek az iratok átrendezése előtt készülték, azok eredeti rendjének megfelelően. Tehát az első lajstromkönyvben az eredetileg a Ladula A-ban, a másodikban a Ladula B-ben, a harmadikban a Ladula C-ben, a negyedikben a Ladula D-ben elhelyezett iratokról szóló bejegyzések találhatók. Az iratok átrendezése után sem váltak azonban használhatatlanokká, mert mindegyik kötet törvényhatóságok szerint veszi számba az iratokat, s így az egy-egy megyére, vagy városra vonatkozó bejegyzéseket — bár a négy kötetben szétosztva — könnyen meg lehet találni. (A lajstromkönyvekbe olyan iratokat is bejegyeztek, amelyeket — bár tárgyuk szerint idetartoznak — nem emeltek ki a „Fasciculi mensium", illetve a „Benigna mandata" állagból. Ilyen esetben a lajstromkönyvbe beírták annak az állagnak a címét, amelyben az irat található, jelzetét azonban nem.) A Ladula A-beli iratokhoz készült lajstromkönyv megyék, majd városok szerint halad. A megyék és városok latin neveik sorrendjében következnek egymás után. Minden iratnak megadja tárgyát, évét és numerusát s ezenkívül egy külön rovatban számba veszi a III. Károly, illetve Mária Terézia uralkodása alatt kiadott céhleveleket. A megyék szerinti rész után betűrendes mutató van az ebben a részben szereplő helységekhez, amelyből megtudjuk, hogy az egy r s helységek milyen megyében keresendők. A kötet végén két mutató van, az egyik a III. Károly, másik a Mária Terézia uralkodása alatt kiadott céhlevelekről. Mindkettő a mesterségek latin neveinek betűrendjében halad s megadja a céh székhelyét, valamint annak a királyi leiratnak a keltét, amellyel a céhlevél másolatát megküldték a helytartótanácsnak. A Mária Terézia uralkodása alatt kibocsátott céhleveleknél a kiadás keltét is megadja a mutató. A másik három lajstromkönyv (a Ladula B-hez, C-hez és D-hez készült) szintén megyék és városok szerint haladva adja meg az iratok tárgyát, évét és numerusát, de a megyék és városok nem szoros betűrendben következnek egymás után, hanem meglehetősen rendszertelenül. Ennek a három lajstromkönyvnek nincsen mutatója. Az „Extraserialia" iratokhoz nincsen segédkönyv, ezeket egyenként kell átnézni. Az „Idealia" sorozat az „Idealia mechanica" című mutató segítségével használható, amely tárgyi címszavak és helynevek kezdőbetűjére szorítkozó betűrendben megadja az iratok tárgyát, évét és numerusát. Az iratok kikérésekor az „Acta" sorozat iratainál a megye, kerület vagy város nevét, a ladulát és numerust, az „Idealia" sorozat iratainál pedig a numerust kell megadni. A céhekkel kapcsolatos iratokat a későbbi időszakban Balogh (1780—81), Fabiankovics (1780—83) és Sidó (1780—81) előadónál, valamint a „Dep. cehale", „Dep. civitatense" és a „Dep. publico-politicum" állagban találjuk.
