Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

az elvi természetű határozatokat, amelyek alapján eddig intézkedtek és amelyeknek szemmeltartásával az ügyintézést a jövőben megbízhatóbbá és gyorsabbá tehetik. Albert tescheni herceg, a helytartótanács elnöke (1765—1780) pedig külön bizottságot küldött ki az olyan ügyekben kiadott elvi végzések összeállítására, amelyek nem tartoztak egyik állandóan működő bizottság hatáskörébe sem. így azután mindegyik tárgyi állagból kiválogatták az elvi iratokat s ezeket külön állították fel, mintIdealia" sorozatot. Megjegyzendő hogy az elvi jelentőségű iratokat nemcsak 1779-ig válogattákkülön, hanem még az 1780—1783. években is, amikor az iratokat előadók szerint állították fel s a kiválogatott elvi iratokat folytatólagosan elhelyezték a tárgyi állagok ,,Idealia" sorozataiban. Ezért a tárgyi állagok „Idealia" sorozatai általában 1724-től 1783-ig terjednek, míg a többi irataik általában csak 1779-ig. Csaknem minden tárgyi állaghoz segédkönyvet (lajstromot és mutatót, vagy csak mutatót) készítettek, mégpedig külön a Iadulák szerint felállított iratokhoz és külön az elvi iratokhoz. (Lajstromnak általában az olyan irattári segédkönyvet nevezzük, amely az iratokat elhelyezésük sorrendjében veszi számba.) A „Ladula" sorozatokhoz készített segédkönyvekben a belőlük kiemelt és.„No." sorozatként felállított iratoknál azok új numerusát is beírták. A lajstromokról általánosságban elmondhatjuk, hogy többnyire nem tüntetik fel külön-külön az egy-egy ügy intézése során létrejött egyes iratokat, csupán az ügy tárgyát és a vele kapcsolatban létrejött iratok évszámát, illetve évszámait közlik. Előnyük az, hogy utalnak azokra az iratokra is, amelyek az állag tárgykörébe vágnak, de más tárgyi állagokban vagy az alaki állagokban vannak elhelyezve. Az ilyen iratoknál többnyire a jelzetet is megadják, amely alatt az illető állagban találhatók, A mutatókban az egyes betűkön belül a címszavak nincsenek szorosabb betűrendbe szedve. Az iratok kikérésekor mindig meg kell adni a tárgyi állag nevét (pl. „Acta oeconomica"), a sorozat nevét (pl. „Idealia") és ezenkívül azokat az adatokat, amelyeket az egyes állagok ismertetései mint a kikéréshez szükségeseket jelölnek meg (pl. numerus -f- év + tárgy). (A sorozat nevét azonban el lehet hagyni abban az esetben, ha az a kikéréshez szükséges egyéb adatokban implicite benne foglaltatik. Tehát pl. elegendő ennyit írni: Acta oeconomica, Lad. A fasc. 2., No 1., mert itt világos, hogy csakis a „Ladula" sorozatról lehet szó.) Még egyszer fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a tárgyi állagok nem foglalják magukban a helytartótanácsnak ez időszakban keletkezett összes iratait. Az 1724—1779. közötti iratoknak kb. kétharmada van elhelyezve a tárgyi állagokban, a többit, az iratok egyharmad részét az alaki állagokban találjuk. Az e korszakra nézve végzett kutatásokat tehát nem lehet pusztán a tárgyi állagokra korlátozni. Amennyiben egy-egy tárgyi állag tárgykörébe vágó iratok valamely másik tárgyi állagban is találhatók, erre az ismertetésben utalunk. Hasonlóképpen utalunk arra is, hogy az egy-egy tárgyi állagban érintett tárgyakra vonatkozó iratok 1780 és 1783 között az „Acta secundum referentes" állagban melyik előadónál és 1783 után melyik ügyosztályban vannak elhelyezve.