Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

gyalt iratok teljes szövegét és a rájuk küldött válaszok teljes szövegét, sőt az ülések közötti időben elintézett iratokat is. Az iratok közül is csak a beadványok sorozata, az „Acta ..." maradt meg teljes egészében. A consistoriumnál ugyanis külön sorozatban tartották a beérkező iratokat és a kimenő iratok fogalmazványait. A beadványokat a beérkezés rendjében az egész időszakon végigfutó sorszámokkal látták el, rájuk vezették a kézhezvétel idejét, tárgyukat és többnyire az ülésen való megtárgyalásuk idejét is „lectum in consistorio" szöveggel. (A beadványok zöme a helytartótanácstól érkezett, de vannak köztük a tanárok és egyéb alkalmazottak által beadott kérések is.) A kimenő iratok fogalmazványaiból csak két füzet van meg; ezek az 1770. február 15—december 10. és 1777. január 7—szeptember 17. közötti fogalmazványokat tartalmazzák. Segédkönyv nincs az iratokhoz, egyenként kell átnézni őket. (Idézés esetén az „Acta ..." iratainál a sorszámot kell mégadni.) A budai egyetem szenátusának irattára szintén nem egészen teljes. Az iktatókönyvek közül csak az 1783. július 4-től 1784 végéig terjedő füzet maradt fenn. Ennek rovatai: iktatószám, a beérkezés napja, az irat tárgya, az előadó neve, az a nap, amelyen az előadó az iratot megkapta és az, amelyen jelentést tett; az a nap, amelyen a fogalmazványt az előadóhoz küldték, s végül a kiadvány elküldésének napja. Tanácsülési jegyzőkönyvek egyáltalán nincsenek. Teljes számban megvannak azonban az iratok, évenként újra kezdődő iktatószámaik rendjében elhelyezve. Az iratok itt nincsenek szétválasztva beadványokra és kiadvány-fogalmazatokra, hanem a beadvány mellett ott találjuk a véleményívet — amelyre az irat keltét, tartalmi kivonatát és az előadó votumát jegyezték fel —, valamint a kimenő irat fogalmazványát. Hiánytalanul megmaradtak a szenátus postakönyvei is. Ezek — rovatos beosztás nélkül — az irat elküldésének dátumát, módját, a tárgyat és a címzett nevét adják meg. Az 1783. június 4-től 1784 végéig terjedő időből való iratokhoz segédkönyvül használható az iktatókönyv; a többit egyenként kell átnézni. A nagyszombati egyetem consistoriumának és a budai egyetem szenátusának irattára az egyetem, az egyetemi könyvtár, egyetemi nyomda és egyéb egyetemi intézmények történetének értékes forrásanyaga. Együtt találjuk itt az egyetem működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására, az épület és templom fenntartására, berendezések karbantartására, tudományos felszerelések, könyvek beszerzésére, alkalmazottak — egyetemi tanártól pedellusig — felvételére, kinevezésére, nyugdíjazására, fegyelmi ügyeire, a hallgatók vizsgáira, disszertációira, ösztöndíjaira, az egyetemi ünnepségekre, a tanulmányi rendre, tankönyvekre stb. s az egyetemi tanács szakértői véleményadására vonatkozó iratokat. Külön figyelmet érdemel a Nagyszombat városa és az egyetem joghallgatói közti viszály, az 1783-ban Ürményi vezetésével az egyetem ügyeinek megvizsgálására kiküldött bizottság működése s a Hevenesi-gyűjtemény és Pray György könyvtárának megszerzése. Az iratanyag használatát nem teszi feleslegessé az sem, hogy a helytartótanács közoktatási osztályának iratai („Dep. litterario-politicum") között a consistorium és a szenátus által intézett ügyek java részét megtaláljuk. Inkább kiegészíti egymást a consistorium, ill. a szenátus és a „Dep. litterario-politicum" anyaga, mert gyakran előfordul, hogy az iratok mellékletei a küldő félnél nincsenek meg, csak a címzettnél.