Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

Az igazgató a hozzá érkezett leiratokról és jelentésekről jegyzőkönyvet vezetett. A jegyzőkönyvet két hasábra osztotta. Az első hasábba először az ügy iktatószámát, aztán az irat tárgyát, a küldő fél nevét, iktatószámát (ha volt), az irat keltét, és végül az irattári jelzetét jegyezte be. A második hasábba ugyanazon szám alá a ,,conclusurft", az elintézés rövid tartalmi kivonata került. Az első iratot 1795. október 13-án, az utolsót 1796. szeptember 5-én iktatta. Összesen 1154 iratot jegyzett be. Az iratokat eredetileg időrendben, ezen belül pedig egy-egy kisebb időszak anyagát magába foglaló fasciculusokra osztották. A fasciculusokon belül az egyes iratok először ABC betűjeleket kaptak, majd később numerus jelzetet. Ezeket a jelzeteket azonban sem a jegyzőkönyvekbe, sem az iratokra nem jegyezték fel következetesen. Az iratok jegyzőkönyvi számát azonban minden iratra felírták, ezért az iktatószámok egyúttal irattári jelzetül is szolgálnak. (A fogalmazványokra szintén csak a jegyzőkönyvi számokat írták rá.) Az iratok jelenleg két alaki sorozatban (intimata, expeditiones) vannak. Igen sok fogalmazvány azonban a beadvány mellett található. Az iratokat tehát rendezni kell. A rendezés során az ügyirategység elvét érvényesítve egy iratsorozatot kell létrehozni, melynél az iratok jegyzőkönyvi számai egyúttal levéltári jelzetül is szolgálnak. Az anyagban kutatni rendezés előtt és után is a protocollum segítségével lehet. Az iratokat a jegyzőkönyvi szám megadásával kell kérni. A fondot az alapleltározásig az ,,Acta commissionis regiae in re sanita­tis pestilentiae annorum 1795—1796" c. fond „Intracordonalia" sorozatához tartozónak tekintették. Erre utal az iratcsomók fedőlapján levő „Intracordo­nalia" főcím is. Az alapleltározás során a „Protocollum" továbbá az „Inti­mata" és „Expeditiones" sorozatokat külön állagként „Acta neoplantensis directoris contumaciae occasione pestilentiae annorum 1795—1796 erectae" címen vette fel Paulinyi Oszkár. A „C. 1713" rakszámú „Vegyes iratok" című csomót azonban az alapleltárban az „Acta varia commissionis Syrmien­sis" c. állagként vette fel. 138. ACTA CONTUMACIALIS DIRECTORIS PALANKIENSIS (A palánkai vesztegzárállomás iratai) 1795—1796 1 csomó irat A palánkai vesztegzárállomást az 1795—1796. évi pestis idején 1795 októberében állították fel. Kresztics György az állomás első igazgatója 1795. október 17-én kapta az első utasítást a királyi bizottságtól. 1796 márciusában Kresztics az akkor felállított üregi állomás élére került, a palánkai vesztegzár igazgatójának pedig Kramerits Istvánt nevezték ki. 1796 augusztusában a palánkai vesztegzárállomást megszüntették. Augusztus 9-én kapta Kramerits az utolsó utasítást a királyi bizottságtól az állomás iratainak átadásáról. Az egy csomó irat a palánkai vesztegzárállomás igazgatóihoz a királyi bizottságtól küldött leiratokat tartalmazza. Előfordul azonban néhány megyei vagy postahivatali megkeresés és magánlevél is. Az 1795. évi iratok mellett legtöbb esetben ott találjuk az elintézés fogalmazványát is, az 1796. évi ira­toknál azonban már csak igen kevés esetben.

Next

/
Thumbnails
Contents