Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai
696 rsz. Ua . 1823—1829 1 kötet 696 rsz. Ua 1830—1833 1 kötet 699 rsz. Interims Empfánge und Ausgaben . 1834—1841 1 kötet 702 rsz. Ua 1842—1848 1 kötet 704 rsz. Ua 1849—1853 1 kötet 707 rsz. Ua 1854—1861 1 kötet 711 rsz. Ua 1862—1866 1 kötet 698 rsz. Kapitalienbuch . 1834—1841 1 kötet 703 rsz. Ua. 1842—1853 1 kötet 706 rsz. Ua 1854—1861 1 kötet 712 rsz. Ua. . . 1862—1866 1 kötet (Az 1833 előttieket 1. a tanulmányi alapnál) A helytartótanácsi számvevőség alapítványi ügyosztályán — mint már említettük — számviteli könyvet vezettek valamennyi alapról, amely a helytartótanács felügyelete alatt állott. Ezeknek a könyveknek a vezetését a helytartótanács megszűnése után is tovább folytatták a helytartótanácsi számvevőség örökébe lépő szervek, fgy a számviteli könyvekből egységes állag jött létre, amely 1782-től egészen 1888-ig terjed. (A könyvek zöme azonban az 1794 és 1870 közötti éveket öleli fel). Külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az 1848 utáni időszakból vannak itt számviteli könyvei az erdélyi alapoknak is, amelyek a helytartótanács fennállása idején természetesen nem tartoztak a helytartótanács felügyelete alá. Az állagba tartozó könyveket — valószínűleg még akkor, amikor a helytartótanácsi számvevőség, ill. jogutódai ügyvitelében használták őket — 1-től 712-ig terjedő rakszámmal látták el. A fentebbi jegyzékben általában ezek szerint a rakszámok szerint haladva soroltuk fel a könyveket, de nem egyenként, hanem az azonos időszakra vonatkozó könyveket könnyebb áttekintés céljából összefogtuk. A rakszámok sorrendjében való felsorolástól csak abban az esetben tértünk el, ha a rakszámozás következetlen volt és az azonos jellegű sorozatok szétaprózását idézte elő. A rakszámok azonban nemcsak emiatt nem sorakoznak hiánytalanul egymás után, hanem azért sem, mert egyes könyvek ma már nincsenek meg. Az állagban az egyes alapoknak nemcsak egy helyütt vannak könyvei. Pl. a vallásalapnak vannak könyvei 1—125 rsz. alatt és 483—573 rsz. alatt is, mégpedig lényegében ugyanabból az időszakból — 1794—1870, ill. 1782—1874 — csakhogy más-más évkörbeosztással. (Az 1—125 rakszámú kötetek az 1794—1800, 1800—1813, 1814—1829, 1830—1850, 1850—1864, 1865—1870 évkorok szerint tagolódnak; a 483—573 rsz. alatt elhelyezett vallásalapi könyvek évkor szerinti tagolódása nem ennyire egységes, de mindenképpen más, pl. 1811—1822, 1822—1832, 1833—1840 stb.) Hasonló a helyzet a többi alapnál is. Hogy miért vezettek ugyanabban az időszakban több hasonló jellegű számviteli könyvet az egyes alapokról, azt ma már igen nehéz megállapítani. A számvevőség számára kiadott 1770. évi utasítás nem foglalkozik a számviteli könyvekkel, hiszen akkor még nem is vezettek ilyeneket, az alapok maguk is jórészt későbbi eredetűek, ill. később kerültek rendszeres felügyelet alá. Mednyánszky János számvevőségi igazgató 1796. évi ,,plánum directora!e"-ja (0. L. Nádori lvt. Archívum secretum archiducis
