Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

Rozsnyói püspökség (Fasc. 34, No. 1, 3—5 8,11) Szepesi püspökség . Esztergomi érsekség (Fasc. 38, No. 8—13) (Fasc. 40, No. 2—5, Fasc. 41, No. 7—9, Fasc. 42, No. 1—7, Fasc. 43, No. 8—10, 12—14, 2 kötet 5 kötet Fasc. 44, No. 15—21) 24 kötet Irattári segédkönyv : ,,Index conscriptionum parochiarum: Pressburg" 1802—1804 I kötet A lelkészségi jövedelmeknek az 1802—1804-es években végzett új összeírását a helytartótanács javaslatára az uralkodó 1798. május 25-i, majd 1801. július 10-i rendelete (O. L. Hélytt. lvt. Dep. eccl. cleri saec. et reg. Normalia, 1801: 22—77) mondotta ki, a helytartótanács pedig 1801. évi 24.655. sz. körrendeletében (0. L. Helytt. lvt. Dep. eccl. cleri saec. et reg. Normalia, 1801: 22—106.) hívta fel a megyéspüspököket az összeírás elvégzésére, kiküldve nekik az összeíráshoz szükséges nyomtatott űrlapokat. Az összeírásokat az egyházmegye és a vármegye kiküldöttei készítették el, a földbirtokos tisztjének és egy helybeli lakosnak a bevonásával s az 1802— 1804. években érkeztek be a helytartótanácshoz. Az összeírás kérdőpontjai között szerepelt a helységek lakosságának lélekszáma is felekezetek szerint. Ezzel kapcsolatban nehézségek merültek fel, egyes helyeken a protestánsok tiltakoztak számuk összeírása ellen. Ezért 1802 júniusában uralkodói rendeletre közölte a helytartótanács a megyéspüspökökkel és a törvényhatóságokkal, hogy csak a katolikus lakosok számát kell összeírni. így azután az összeírások nagy része nem is közli a nem katolikus felekezetekhez tartozó lakosok számát. Az elkészült összeírások nem maradtak a helytartótanácsnál, hanem egyelőre ismeretlen időpontban a budai cs. kir. állami számvevőséghez (k. k. Staatsbuchhaltung in Ungarn) kerültek. Ez azután 1853-ban az új közigazgatási beosztás bevezetésekor mindegyik helytartósági kerületnek (Statthalterei-Abteilung) átadta azokat az összeírásokat, amelyek az illetékessége alá tartozó területre vonatkoznak. E szétosztással kapcsolatban természetesen bizonyos módosulás következett be az összeírások rendjében. Az összeírások — rendszerint a beküldő püspök kísérőlevelével együtt — eredetileg ugyanis egyházmegyék szerint voltak csoportosítva s az egész sorozaton végigfutó fasciculus-számmal voltak jelölve. A fasciculusokon belül esperesi körzetek (districtus-ok) szerint rendezték az összeírásokat, s minden esperesi körzetet egyházmegyénként újra kezdődő főszámmal (numerussal) láttak el. Maguk az egyes összeírások alszámot (numerust) kaptak; az alszámok egyes egyházmegyéknél végigfutnak az egész egyházmegyén, más egyházmegyéknél pedig esperesi körzetenkint (főszámonként) újra kezdődnek. (Az esztergomi egyházmegyénél — minthogy itt két helynökség van: Esztergom és Nagyszombat — az esperesi körzetek sorszámozása nem fut végig az