Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
tottak fel, amely 1801-ig működött. A helytartótanácsi számvevőség személyi és dologi ügyeinek az intézését pedig 1797-ben választották el a helytartótanácsétól és az ekkor felállított „departamentum gremiale exactorale"-nak adták át. (A két ügyosztály működésére és hatáskörére vonatkozóan bővebbeket a következő leltárlapokon.) Az osztály iratanyagának jelentős részét a helytartótanács személyi és dologi ügyeire vonatkozó iratok alkotják. Ezeknél forrásérték szempontjából sokkal jelentősebbek azok az iratok, melyek a helytartótanács szervezetére, működésére és ügyvitelére, sőt az egész ország közigazgatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Különösen a II. József alatti és halála utáni átszervezésekre, az ügyosztályok felállítására, a helytartótanács és kamara egyesítésére és szétválasztására, a német nyelv használatának bevezetésére és megszüntetésére, a helytartótanács székhelyének Pozsonyból Budára való áthelyezésére vonatkozó terveket és utasításokat kell kiemelni. Ezek az iratok a kor közigazgatás- és hivataltörténetének jelentős forrásai. (Az ország közigazgatásának II. József alatti átszervezésére, a helytartótanács székhelyének Pozsonyból Budára történt áthelyezésére vonatkozó iratok ezenkívül még főként a „departamentum politicum comitatuum"-ban találhatók.) Forrásérték szempontjából még a hírlapengedélyezési ügyeket kell megemlíteni. Az ügyosztály iratai közül az elvi jelentőségű királyi rendeleteket, vagy helytartótariácsi határozatokat kiemelték és eredeti irattári jelzeteik növekvő rendjében, külön „Normalia" sorozatban helyezték el. A „Normalia" sorozatot kiegészítették néhány 1744 és 1783 közötti időből származó irattal. Az iratoknak az „Acta" sorozatból a „Normalia"-ba történt áthelyezésére az „Acta" sorozat lajstromkönyveiben rendszerint „inter normalia" kifejezéssel utaltak. Az 1783/1784. és 1785. évi iratok lajstroma a „Regestrum" című központi lajstromkönyv 114. és 128. rakszámú köteteiben található. Az 1787. és 1788. évi lajstromkönyvek mutatója külön kötetben van. A 4183. rakszámú kötet az 1788—1790. évi lajstromkönyvek másodpéldánya. E kötetnek mutatója azonban csak 1789-re és 1790-re vonatkozik, 1788-ra nem. A szabályrendeletekhez három külön-külön kötet mutatót készítettek, melyek a fontosabb tárgyi címszavak kiemelésével és azok első betűjére szorítkozó abc rendben adják meg az iratok tartalmi kivonatát és irattári jelzetét. Az egyes kötetek további bejegyzései azonban mind időben, mind az irattári jelzeteket illetően kisebb-nagyobb eltérést mutatnak. A „4170" és „4171" rakszámú köteteket 1724-től 1809-ig, illetve az utóbbit 1828-ig vezették. Tartalmazzák az iratok keltét, 1769-től a helytartótanácsi iktatószámát és irattári jelzetét. Az 1724-től 1779-ig terjedő időszak iratai az „Acta miscellanea" sorozatban találhatók. Ennek megfelelően a fenti mutatókban levő irattári jelzetek is az iratok „Acta miscellanea" sorozatbeli jelzeteire utalnak. A „4169" rakszámú kötet adatai 1724-től 1848-ig terjednek, sőt néhány 1861-ből származó bejegyzéssel is találkozunk. (Az 1861. évi iratok azonban nincsenek a szabályrendeletek között.) Az 1724-től 1779-ig terjedő időszak között csak az iratok keltét tüntették fel, az irattári jelzetet azonban nem. A helytartótanács szervezeti, személyi és anyagi ügyeire vonatkozó iratok 1724-től 1779-ig az „Acta miscellanea" és az ,, Insinuata camerae Hungaricae" (anyagi ügyek) c. sorozatokban találhatók, 1780-tól 1783-ig pedig 23 A helytartótan esi levéltár 353
