Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

egy tanácsos vezetése alatt álló bizottságot. A vizsgálatokat általában meglepetésszerűen tartották, hogy ezzel is fokozzák az ellenőrzés jelentőségét és arra késztessék a pénztárakat, hogy állandóan pontos munkát végezzenek. Mind a vissza nem fizetett kölcsönök kimutatásait, mind a vizsgálati jelentéseket a számvevőség vizsgálta felül, hogy észrevételei és javaslatai alapján a pénztári osztály előterjesztést tehessen a tanácsnak a további intézkedésekre. Egyes régi fiókpénztárak megszüntetésére, új pénztárak felállítására, részükre hivatali helyiség és katonai őrizet biztosítására vonatkozó ügyekben a pénztári osztály intézkedett. A pénztári hivataloknak napidíjakra, útiköltségekre, írószerekre és irodafölszerelésekre, épületjavításokra vagy bármily hasonló célokra fordított kiadásai csak akkor kerültek kifizetésre, ha az ügyosztály azt előzőleg engedélyezte. A pénztári tisztviselők kinevezésére, előléptetésére vagy nyugdíjazására és szabadságolására a főpénztári hivatal tett javaslatot. A fontosabb állásokra való kinevezések esetén az uralkodóhoz tettek előterjesztést, az alacsonyabb beosztásban levőknél azonban a helytartótanács önállóan döntött. Az ügyosztály iratai közül elsősorban az alapítványi tőkék költségvetési iratai és a pénztárak vizsgálati jelentései fontosak történeti forrásérték szempontjából. Ezek az iratok főként az egykorú hitelviszonyokra nyújtanak szép adatokat. A költségvetések csak összegezve mutatják meg az alapítványi tőkék kezelését, de az évről évre megtartott vizsgálati jelentések, melyek az ügyosztály anyagában is megtalálhatók, feltüntetik, hogy kinek, mikor és milyen feltételek mellett folyósítottak kölcsönt. Értéküket növeli az a körülmény, hogy évről évre megtalálhatók. Ezenkívül még az alapítványi pénztárak szervezetére — főként az 1790-es évekből, az átszervezés idejéből — találunk jelentősebb forrásértékű iratokat. Az 1783—84. és 1785. évi iratok lajstroma a ,,Regestrum" c. központi lajstromkönyv 109. és 126. rakszámú köteteiben található. 1793-tól 1811-ig a számsorok külön kötetben vannak és csak 1812-től kötötték egybe a lajstromkönyvekkel. Az irattári rendszer egyebekben megegyezik a többi ügyosztályéval. Az alapleltározáskor a „departamentum cassale" irataival felvett ,,Instructio pro cassis politico-fundationalibus primi ordinis et aliis etiam filialibus, una domanalibus(I) secundi ordinis dictis ad altiorem dispositionem praescripta" c. utasítást e leltározás során a „Helytartótanácsi kézikönyvtár" c. állagba helyeztük át. 84. DEPARTAMENTUM GREMIALE ORDINARIUM 1845-től: KEBELBÉLI OSZTÁLY 1783—1848 260 csomó, 142 kötet, 2 füzet Tanácsülési jegyzőkönyvek: „Protocolla " 1783—1848 66 kötet