Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Irattári segédkönyvek : „Regestrum et index...", lajstrom és mutató . . „Index benignarum resolutionum normalium", mutató 1797—1848 1788—1848 (1869) 19 kötet 1 kötet Irattári kezelőkönyvek: „Számmutató", (helyesen: „Liber praenotationis) és „Liber praenotationis ... ", szerelő- és kölcsönkönyv 17^8—1869 2 kötet A departamentum fiduciarium 1797-ben történt felállítása előtt, 1787től kezdve a departamentum publico-politicum intézte a zálogházi ügyeket. Magyarországon 1787-ig csupán egy zálogház volt Pozsonyban. Ennek felügyeletét 1787-ig a departamentum fundationum saecularium gyakorolta. 1787-ben állították fel a budai és pesti zálogházat, amely 1802-ben Budáról Pestre költözött át. Mivel az 1790-es években mindkét zálogház munkájában egyre több fogyatékosság mutatkozott, melyek felszámolása az addigi hiányosságok okainak alapos vizsgálatát és ennek alapján új utasítást kívánt, az uralkodó a helytartótanácsnak 1796-ban történt felterjesztésére még az év júliusában elrendelte, hogy a helytartótanács kebelében zálogházi bizottság alakuljon, melynek feladatául a zálogházak működésének szabályozását és ellenőrzését jelölte meg, a rendeletben körülírt szempontok alapján. A leirat értelmében a bizottság tagjaiul a helytartótanácsosi rangban levő elnökön kívül két tanácsost, egy titkárt, egy számvevőt és a pesti zálogházi hivatal prefektusát jelölte ki a helytartótanács. (A pozsonyi zálogház a pestinek fiókintézete lett.) Ezenkívül még egy jegyzőt is küldtek a bizottságba, aki az ülések jegyzőkönyveit vezette. Az ülések időpontja a feladatokhoz mérten változott. Volt olyan év, amelyben hat, vagy ennél is több ülést tartottak, de elég sok azoknak az éveknek a száma is, amikor csak két ülésről tudunk. A bizottság létrejötte után a zálogházi ügyeket leválasztották a departamentum publico-politicum hatásköréből és 1797-ben felállították a zálogházi osztályt. Az új ügyosztály feladata a Budán, illetve Pesten levő fő- és a pozsonyi fiók-zálogházi hivatal működésének irányítása és ellenőrzése volt. A pesti főzálogházi hivatal élén a prefektus, főtiszt állt, távollétében vagy egyéb okokból történő akadályoztatása esetén pedig az első pénztáros helyettesítette. Ők ketten írták alá a hivatalnak a helytartótanácshoz intézett beadványait is. A pozsonyi fiókzálogház legtöbb esetben a pesti főzáloghivatalon keresztül levelezett a helytartótanáccsal. A zálogházi osztály hagyta jóvá a pesti főzáloghivatalnak a zálogház személyzeti ügyeire — kinevezés, előléptetés, elmozdítás, fizetésemelés vagy előlegezés, napidíj, nyugdíj stb. — vonatkozó felterjesztéseit. Ha az előterjesztett ügy elbírálásához a számvevőség véleményére is szükség volt, akkor csak az exactoratus állásfoglalása után terjesztették végső döntésre a tanácsülés elé. A vezető állásokba történő kinevezéseket az uralkodó hagyta jóvá, egyéb esetekben azonban a tanács döntött.