Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
BEVEZETÉS
közvetlenül a királyhoz intézi, a döntésről azonban a magyar kancellária értesíti decretumok útján, s csak a fontosabb ügyekben vagy tiltakozó feliratra kapja a választ a királyi leiratok (rescriptumok) formájában. Az örökös tartományok hatóságaival közvetlenül levelez, de a külföldi vonatkozású ügyeket mindig az udvarba kell továbbítania. A helytartótanács legfontosabb feladata az, hogy a törvények és királyi rendeletek végrehajtására ügyeljen, a hanyag törvényhatóságokat figyelmeztesse, s ha ez sem használ, tegyen az ügyről jelentést. Ellenőrizze, hogy a főispánok pontosan tartsanak köz- és részgyűléseket és maguk is legyenek jelen rajtuk; hajtsák végre a törvényes időben a tisztújítást. Ügyeljen, hogy a megyei tisztviselők teljesítsék kötelességüket, ne nyomják el a népet, az adót igazságosan vessék ki és működésükről minden év végén készítsenek számadást. A törvényhatóságok munkájáról felküldött jegyzőkönyveik alapján tájékozódik, a helytartótanács. A megyei jegyzőkönyveket esetleges megjegyzéseivel a kancelláriába küldi uralkodói jóváhagyásra, a városi jegyzőkönyveket pedig maga hagyja jóvá. A helytartótanácsnak vigyáznia kell, hogy a törvényhatóságok időben fizessék be az adót. Meg kell vizsgálnia a megyei és városi adóelszámolásokat, ellenőriznie kell a megyei házipénztárakat. Ügyelnie kell arra, hogy az országos biztosság, amely a katonaság elszállásolását és ellátását meg az adó elszámolását intézi, utasításának megfelelően jár-e el. A helytartótanácsnak kötelessége élénkíteni az ország gazdasági életét, fellendíteni a mezőgazdaságot, pártolni az ipart, növelni a kül- és belkereskedelmet, fejleszteni a közlekedést. A közbiztonsággal, tűzvédelemmel, egészségüggyel is törődnie kell. A jobbágyvédelem, az úrbéri panaszok elintézése is feladata. Foglalkoznia kell az egyházi ügyekkel, az alapítványok és a vallásalap ügyeivel, valamint a közoktatás kérdéseivel is. (Az előbbieket az egyházi bizottság, az utóbbiakat a tanulmányi bizottság készíti elő.) Általában a köz javát kell szolgálnia a helytartótanácsnak, őrködnie kell a király és az ország érdekein. Az utasítás azután sorra veszi az egyes ügyosztályokat, minden téren jelentősen kiszélesíti a tanács intézkedési jogát, hogy kiküszöbölje az udvarral való fölösleges iratváltást. (A hatásköri bővítésekről részletesen majd az egyes ügyosztályok iratainak ismertetésében lesz szó.) Mivel így a helytartótanács ellenőrzését a király sok esetben csak a felküldött jegyzőkönyvek alapján gyakorolja, előírja az utasítás, hogy a jegyzőkönyvek rövidek, de világosak és minden lényeges kérdést megvilágítók legyenek. Az ügyintézést az utasítás II. József újításainak megfelelően szabályozza. Tehát az ügyeket az ügyosztályok készítik elő s a tanács dönt róluk, kivéve az utasításban részletesen meghatározott currens ügyeket, amelyek nem kerülnek tanácsülés elé. A tanács hetenként kétszer ül össze; szükség esetén azonban az elnök rendkívüli ülést is összehívhat. Legalább 12 tanácsosnak kell jelen lennie ahhoz, hogy a tanács határozatot hozhasson. Az üléseken az elnökön és a tanácsosokon kívül a titkároknak is részt kell venniük, bár nincs szavazati joguk. A tanácsosok méltóságuk és szolgálati idejük szerinti sorrendben referálnak ügyosztályuk ügyeiről. Ha a jelenlevők az előadó véleményét elfogadják, akkor az határozattá válik. Ha nem, akkor vitát kezdenek: elsőnek az előadó, majd valamennyi tanácsos kifejti véleményét, a legfiatalabbtól kezdve az elnökig. A szavazatokat is ilyen sorrendben adják le s az elnök és az irodaigazgató számolja össze. Minden tanácsosnak joga van arra, hogy véle-