Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tanácshoz fordultak s az elrendelte, hogy a törvényhatóságok kerestessék a szökött házasfelet. A házassági akadály alól felmentést kérő katolikusok ügyével is foglalkozott az ügyosztály. Ezekben az ügyekben a helytartótanács kikérte a püspök véleményét és felterjesztette az ügyet az uralkodóhoz. Rendszeresen intézte ezenkívül az ügyosztály a külföldi születésű — többnyire az örökös tartományokban született — Magyarországon élő személyek ügyét, akik engedélyt kértek arra, hogy Magyarországon házasságot köthessenek. Az ilyen személyeknek születési helyükről szerzett elbocsátólevelet kellett bemutatniuk, ezt azután a püspök beküldte a helytartótanácshoz hitelességének megvizsgálása végett. Az legtöbbször maga állapította meg, hogy érvényes-e az elbocsátólevél, olykor azonban elküldte az illető tartomány kormányszékéhez vagy az uralkodóhoz. Ha megfelelő volt az okmány, a helytartótanács utasította a püspököt, hogy engedélyezze a házasságkötést. Mindezek mellett egyéb, vallásgyakorlattal kapcsolatos, ill. egyházi vonatkozású ügyek is kerültek az ügyosztály elé: ünnepnapok megtartása, szerzetes-fogadalom alóli felmentések, katolikus szentszéki költségek ügye, protestánsok engedély nélküli harangtoronyépítése stb., amelyek voltaképpen a dep. ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris, ill. a dep. religionare Augustanae et Helveticae confessionis ügykörébe tartoztak. Az ügyosztály csak 1785 végéig állott fenn. Ekkor megszüntették s az általa intézet ügyeket — tárgyuk szerint — különböző ügyosztályok hatáskörébe utalták. Az áttérések és a vegyes házasságból származó gyermekek katolikus nevelésével, valamint a szökött házasfelek körözésével kapcsolatos ügyek intézését a dep. religionare Augustanae et Helveticae confessionis, ill. a dep. Graeci ritus non unitorum vette át. (A szökött házasfelek körözésével azonban a dep. publico-politicum is foglalkozott). A katolikusok diszpenzáció-ügyeivel és a külföldiek házasságkötésének engedélyezésével pedig a dep. ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris foglakozott 1786-tól kezdve, s végül a zsidó gyermekek megkeresztelésével kapcsolatos ügyeket a dep. Judaeorum intézte. A dep. religionario-ecclesiasticum irattári rendszere általában megegyezik a többi ügyosztályéval. Az 1783/84. évi iratok azonban az évkoron belül három tárgyi csoportba vannak osztva (De apostatis, De exterorum matrimoniis, De diversis objectis), s a kútfőszámozás minden csoportban újrakezdődik. Az 1785. évi iratok itt is, mint a többi ügyosztálynál, két részre oszlanak: a szeptember 7-i tanácsülést megelőzően tárgyaltak az 1785. év alá vannak besorolva, az 1785. szeptember 7-i tanácsülés után tárgyaltaknál pedig újrakezdődik a kútfőszámozás. (A többi ügyosztálynál az 1785. szeptember 7. után tárgyaltak az 1786. éviekkel együtt az 1785/86. évkort alkotják, itt azonban 1786. évi iratok már nincsenek.) Az iratokhoz lajstromok és mutatók vannak, mégpedig az 1783/84. éviekhez a „Regestrum" című központi lajstromkönyv 112. rsz. kötetében, az 1785. évi szeptember 7. előttiekhez a „Regestrum" c. központi lajstromkönyv 127. rsz. kötetében s az 1785. évi szeptember 7. utániakhoz a „Dep. ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris" 1785/86. évi lajstromkönyvében.