Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Első rész Az állag első részének irataiból, amelyek 1776—1783-ig terjednek, főként a kormányzatnak az elemi iskolák számbavételére, helyzetük megismerésére, új elemi iskolák szervezésére és a „normális" módszer bevezetésére irányuló munkája tárul elénk. A helytartótanács, ill. a rövidéletű iskolabizottság és a tanulmányi bizottság ebben az időszakban lényegében ugyanazokat a teendőket látta el, mint az ügyosztályi rendszer bevezetése után. Ezért itt részleteiben nem ismertetjük az 1776—1783. évi iratok tárgyát; az elemi iskolai ügyosztály működésének alább következő leírása rávilágít erre is. Az első rész iratait két sorozatban találjuk, amelyek közül az „Acta scholarum normalium respective trivialium" az 1776—1777. évi iratokat, az „Acta scholarum nationalium" az 1778—1783. évi iratokat foglalja magában. Az utóbbi sorozat folytatása az előbbinek, csupán irattári rendszere más. Az első sorozat az éveken belül két tárgyi csoportra oszlik: a „scholae normales" és a „scholae triviales" csoportra. A „scholae normales" csoportban a „normális" módszer bevezetésére és a „normális" módszer szerint működő elemi iskolákra vonatkozó iratok vannak, a „scholae triviales" csoportban pedig a nem a „normális" módszer szerint működő elemi iskolákra vonatkozó iratok. A második sorozat az éveken belül a tankerületek szerinti csoportokra, meg egy „Miscellanea" csoportra oszlik. A csoportokon belül az iratok mindkét sorozatban csoportonként újrakezdődő főszámok (numerus == a későbbi kútfő) és ezeken belül főszámonkint újrakezdődő alszámok (= a későbbi tétel) szerint következnek egymás után. Mindkét sorozat a „Manuale" című — a „Departamentum litterario-politicum" anyagában elhelyezett — segédkönyv megfelelő évi köteteinek segítségével használható, amelyekben a „Departamentum litterario-politicum" lajstromai után vannak bekötve a két sorozat lajstromai. Második rész Az állag második része az elemi iskolai ügyosztály irataiból áll. Az ügyosztály munkájának java részét az elemi iskolák ügyeinek intézése tette ki, de foglalkozott a rajziskolák, gazdasági iskolák, leánynevelő intézetek, zeneiskolák stb. ügyeivel is. Feladatai között első helyen állott az új elemi iskolák létesítésére vonatkozó szerződések megvizsgálása. Ezekben a szerződésekben vállalták a községek és földesurak az iskola építésével, fenntartásával, javításával, tüzelőellátásával, a tanító dotálásával járó költségek viselését. (Általában a községeknek kellett mindezeket a költségeket fedezniük, de ha erre nem voltak képesek, a földesúrnak kellett a terhek egy részét magára vállalnia.) A szerződéseket a kerületi főigazgatók küldték be, a helytartótanács felülvizsgálta s jóváhagyás végett felterjesztette az uralkodóhoz. 1787-ben II. József felhatalmazta a helytartótanácsot, hogy a szerződéseket maga hagyhassa jóvá, kivéve azokat, amelyek kamarai helységekre vonatkoznak s így a kincstár részéről történő újabb tehervállalást jelentenek. A döntésről a helytartótanács értesítette a kerületi főigazgatókat. Bekerültek a helytartótanácshoz az iskola és iskolamester-lak építési, javítási tervek és